A magyar helyesírás - A - Z összefoglaló - 50 példán keresztül bemutatva!

Miért tanulunk helyesírást és milyen funkciója van? 

Bizonyára ez az a kérdés, amelyet minden iskolás feltesz magában, megkérdez a tanáraitól vagy a szüleitől. A nyelvtankönyveteket, helyesírási szabályzatot olvasgatva, hamar útvesztőnek tűnhet a magyar nyelv szabályozása. Ez a cikk többek között azért jött létre, hogy segítséget nyújtson nektek a helyesírás szabályainak labirintusában, segítsen eligazodni, illetve, hogy választ adjon nektek arra a kérdésre, miért fontos ez?

Bizonyára találkoztatok már olyan emberekkel, akik máshogyan ejtettek ki szavakat, mint ti. Ennek egy nagyon egyszerű oka van. Az elzárt közösségekben mindenki ugyan úgy ejt ki szavakat, de ezek a közösségek más közösségekkel találkozva, már változásokat tapasztalnak. Ezt hívja a tudomány regionalitásnak, ennek a jelentése, hogy minden régióban eltér a kiejtés.

Bizonyos kiejtési fajták: Az ö-zés Szegeden és környékén. Például: Szögöd, mögöttöm. Az au szókapcsolat Szabolcs megyében. Például: autó (ótó) lau (ló). Mivel több ilyen régió létezik, Magyarországon belül is, ezért szükség volt egyfajta egységesítésre. Ez az egységesítés lényegében a helyesírásunk.

A nyelv és a beszéd

A nyelvünknek létezik egy beszélt változata, amelyet gyermekkortól kezdve tanulunk, és létezik egy írott változata, amelyet iskolában kezdünk el megtanulni. A nyelv írott változata egységes, míg a szóbeli része változékony, ahogy a fentebbiekben is leírtuk. Amennyiben a nyelv írott változata is képlékeny lenne, mint a szóbeli változat, az olvasásunk nehézségekbe ütközne, ezért szükség van egy egységesített, írott nyelvváltozatra. Arra, hogy erre mekkora szükség van a legkézenfekvőbb példa Kína.

A nyelvi megkülönböztetés, a lingvicizmus

Most, hogy tudjuk, miért jött létre a helyesírás, fontos arról beszélnünk, miért hasznos számunkra? A diszkrimináció fogalma talán a civilizációk megjelenésével egyidős. Jelentése: kirekesztés. Etika órán többnyire érinthettétek, hogy miért és milyen módon hat az emberekre a kirekesztés. Azonban beszélhetünk egyfajta nyelvi kirekesztésről is, a lingvicizmusról. Bizonyára többen éltetek át ilyen fajta kirekesztést, akár az iskolában, akár a hétköznapokban. Az emberek gyakran alkalmazzák a nyelvi kirekesztés eszközét vidéken élőkkel, iskolázatlanabb rétegekkel szemben. Ez is egy súlyos diszkrimináció típus, amely felvet egy újabb témát, a nyelvi presztízs kérdését.

A nyelvi presztízs

Mindegy, hogy hogyan írunk, és hogyan beszélünk? A válasz, ahogy azt már ti is sejthetitek sajnos a nem. Több szempontból is megkülönböztetés érhet bennünket az alapján, hogy milyen a helyesírásunk, és nem csak az iskolában. A munkahelyeken a munkáltatók határozzák meg, hogy kivel szeretnének együtt dolgozni és a helyesírásunk szintén egy szűrő, amivel a munkáltatók döntenek a felvételekről. Ez kezdetben banálisnak tűnhet, de több szociológiai kutatás is megerősítette, hogy az iskolázottabb szülők gyermekei, akik a családban is választékosabb szókincset használnak, mint az iskolázatlan szülők gyermekei, nagyobb eséllyel pályázhatnak jobb állásokra.

Tanácsok a helyesírási lecke tanulásához

Kedves tanuló! Most, hogy tudod, miért fontos a helyesírásunk, a következő tanácsokkal készültünk neked, amelyek reményeink szerint segítenek neked, hogy ez a lecke, ne csak szabályokból és példákból álljon, ahogy a legtöbb segédanyag. A helyesírás tanulásmódszertana a következő ajánlott lépésekből áll. Először is ajánlott végigolvasni a leckét, hiszen ezért készült, de a lecke elolvasása önmagában nem elegendő a megfelelő helyesírás elsajátításához. Egy elméleti alap általában kevés a gyakorlati tudások alkalmazásához, de mindenképp szükséges! A szabályok részekre lettek bontva, ezzel is segítve az eligazodást közöttük. A szabály elméletének elolvasása után ajánlott gyakorló feladatokat használni, amelyek segítenek rögzíteni az elméletet. Ilyen gyakorlati feladatokat több helyről is eltudtok érni. Akár magatoknak is készíthettek ilyeneket az internet segítségével. Jelezhetitek magyartanáraitoknak, hogy készítsenek számotokra speciális, egy-két szabályra optimalizált feladatot. Ezek birtokában reméljük, sikeresen eltudjátok sajátítani a tudást, amely segítségetekre lesz az érettségik, felvételik megírásában.

A helyesírás és a helyesírási elvek

A magyar írás hangjelölő írás. Jelenleg helyesírás szempontjából a Magyar Tudományos Akadémia 12. kiadását vesszük figyelembe. A magyar helyesírásnak négy elvét különböztetjük meg: az egyszerűsítés elve, a hagyomány elve, a kiejtés elve és a szóelemzés elve.

A kiejtés elve: A diákok kedvence. A szavakat úgy írjuk le, ahogy halljuk, például: kutya, narancs, cica.

A szóelemzés elve: Kiegészíti a kiejtés elvét. A toldalékolásnál bizonyos szavak változnak kiejtésükben, például az ablakban szavunkat a toldaléknak köszönhetően ablagkban-nak ejtjük. Ha a helyesírásunk a kiejtés elvét alkalmazná ebben az esetben, akkor a szótő megváltozna és ablak helyett ablag lenne. A magyarban történő hasonulásokat, hangváltozásokat figyelembe véve, az eredmény kaotikus lenne, így a helyesírás ebben az esetben a szótőhöz kötődik jobban, nem a kiejtéshez.

Az egyszerűsítés elve: Megjelenik a többjegyű szavak írása esetében. Amikor toldalékolás hatására egy hang kettőződik. Például: naggyal, akkor a két gy hang első részét írjuk le kettőzve. Tehát: nem nagygyal, hanem naggyal. Az egyszerűsítés elvéhez tartozik továbbá: ha szintén a toldalékos szó három egymás követő magánhangzót kapna, például: Mariannal és nem Marinnnal.

A hagyomány elve: Oktatásunkban fontos szerepe van a történelmi és népi hagyománynak. Ez az íráselv akkor jellemző, amikor az adott szó írása nem a mai kiejtésnek vagy szóelemzésnek megfelelően történik, hanem régi korok írásait vesszük alapul, például: a hagyományos családnevek esetében. Ilyenek többek között: Eötvös, Madách, Weöres, Horthy.


A kis kezdőbetűs szavak

A kis kezdőbetűvel írandó szavak problémáját gyakran ejtik meg a diákok az iskolában. Leginkább történelem, irodalom, nyelvtan órákon fordulnak elő. Történelem kapcsán gyakran beszélünk népekről. Például: görögök, rómaiak, frankok. Ezeket a népeket, népcsoportokat és a nyelvcsaládokat mindig kis kezdőbetűvel írjuk, de ha országokról, városokról beszélünk, a szabály változik. Például: Görögország, Róma, Franciaország, Budapest.

A másik kis kezdőbetűvel ellátott csoport, amit néhány nyelvhasználó tévesen nagy kezdőbetűjellel lát el az ünnepek és nevezetes napok csoportja. Például: karácsony, húsvét, farsang. Ugyan ilyen példák történelemből: a bécsi kongresszus, a francia forradalom, a honfoglalás, a mohácsi vész.

A nagy kezdőbetű

Nagy kezdőbetűvel látjuk el a tulajdonneveket, illetve a hivatalos iratokban szerepeltetve néhány köznevet. Például: Alperes, Felperes, Vevő, Szerző, Eladó.

A tulajdonnevek igen tág csoport, így a tudomány további részekre szokta felosztani. Személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, csillagászati elnevezések, intézménynevek, márkanevek, díjak és kitűntetések nevei, illetve a címek.

A személynevek

Az alábbiakban néhány különleges példát emeltünk ki, amelyek könnyíthetnek a személynevek helyesírásában, helyes alkalmazásában.

A mássalhangzóra végződő személynevek –val, -vel ragos alakjának írásakor 3 eset állhat fent.

1. A név rövid mássalhangzóra végződik. Például: Ádám, Bálint, Szabolcs. Ezek ragozása a következőképpen történik: Ádámmal, Bálinttal, Szabolccsal.

2. Régies formára, betűre vagy x-re végződő nevek esetében: Kossuthtal, Véghgel, Babitscsal, Marxszal, Alexszel. Ebben az esetben a -v betű helyett a név végén ejtett hang mai formáját használjuk.

3. Ha a személynév mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződik, akkor a rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk a szóhoz. Például: Kiss-sel, Papp-pal, Széll-lel, Mariann-nal.

A személyneveket kisbetűvel használjuk akkor, ha –i és –s melléknévképzővel vagy –ista és -izmus főnévképzővel vannak ellátva. Például: móriczi, mikrszáthos, buddhista, petőfis. Ez a szabály akkor változik, ha a személynév két vagy több különírt tagból áll. Például: Széchenyi István-i, Arany János-i, Csokonai Vitéz Mihály-os.

A –k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személynévhez. Például: Petőfik kora, Árpádok.

A személynevek előtti minősítő jelzők kis betűvel írandók. Például: a nagy Napóleon, a nyelvújító Kazinczy, a technikás Puskás. Ez a szabály akkor változik, ha ezek a minősítő jelzők a történelmi személyek állandó jelzőjévé válnak. Például: Könyves Kálmán, Nagy Sándor, Oroszlánszívű Richárd, Retteget Iván.

Személynevek esetében előfordulhat, hogy jelöletlen összetételt alkotnak egy-egy köznévvel. Ilyenkor a személynév és a köznév közé kötőjelet írunk. Például: Deák-párt, Szent Benedek-rend, Kossuth-szobor, Ady-vers.

Történelem tanulmányaink során fontos figyelnünk a szabályra, amely alapján az uralkodóházat jelentő ház, család, dinasztia szót kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez. Például: Anjou-ház, Jagelló-ház, Habsburg-család, Karoling-dinasztia.

Azokban a személynevekben, amelyek tartalmaznak többnyire –i, -beli, -s, -ú, -ű, -jú, -jű képzőt és melléknévvé alakultak megtartjuk a tagokat összefűző kötőjelet. Például: Kossuth-díjas, Mária-arcú, Árpád-kori, Herkules-erejű.

Amennyiben a személynév és köznév együtteséből álló jelzős szerkezetez egy újabb köznév társul, abban az esetben nem teszünk kötőjelet. Például: Gül baba türbe, Szent István vértanú plébánia, Julianus barát szobor.

A –fajta, -féle, -forma, -szerű utótagokat kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez. Például: Széchenyi-féle, Petőfi-szerű.

A tárgynevek

Ebbe a kategóriába tartoznak a nemzeti ereklyék, a járművek, a fegyverek. Például: Szent Jobb, Szent korona. A járművek esetében természetesen a nevet kapó járművekről beszélünk. Például: Titanic, Santa Maria. Fegyverek esetében szintén. Például: Excalibur.

A földrajzi nevek

Az egyelemű földrajzi nevek esetében az alapformát nagybetűvel az –i képzős alakot kicsivel írjuk. Például: Szeged, szegedi.

A kötőjel alkalmazása a földrajzi nevek esetében, akkor történik, amikor a földrajzi névhez egy eléje járuló közszó vagy tulajdonnév kerül. Ezek általában a sziget, patak, tó, hegy, medence, árok szavak (a felsorolás nem teljes). Ekkor a szót így írjuk helyesen: Sólyom-sziget, Arany-patak, Velencei-tó. Ha pedig –i képzővel látjuk el, a következő szerint járunk el: sólyom-szigeti, arany-pataki, velencei-tói/tavi.

Háromtagú földrajzi nevek esetében a szabály nem változik. Itt is kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz a tagokat.

Például: Alcsi-Holt-Tisza, Új-Dél-Wales.

A szabály, akkor okozhat problémát, ha a második tag alapjáraton is kisbetűvel írandó.

Például: Dél-kínai-tenger, Kelet-európai-síkság. Ugyanakkor figyeljünk rá, hogy ha a második tagunk tulajdonnév, akkor az a tag nagybetű marad. Például: Holt-Tisza-berek.

Abban az esetben, ha történelmi államneveket írunk le (amelyek az esetek többségében tartalmazzák az államformára utaló szót) akkor minden tagot külön szóba írunk.

Például: Francia Köztársaság, Egyesült Királyság, Római Birodalom, Kijevi Nagyfejedelemség. Háromtagú országnevek esetében is ugyan így járunk el.

Például: Amerikai Egyesült Államok, Dél-afrikai Köztársaság.

Az –i képzős alakok esetében a különírás megmarad, nagy kezdőbetűt csak akkor alkalmazunk az első tagnál, ha a szó tulajdonnévi elemnek tekinthető.

Például: Suriname köztársasági, San Marino köztársasági, Trinidad és Tobago köztársasági.

A következő utótagok szintén különírandók a földrajzi nevekben: járás, kistérség, városkörnyék, bánság, terület, megye, régió, grófság, állam.

Például: Szörényi bánság, Baranya megye, Kent Grófság, New York állam.

Az út, utca tér, köz, híd szavakra szintén a fentebbi szabályt alkalmazzuk.

Például: Váci utca, Gutenberg körűt, Erzsébet híd.

A híd szó különlegessége, hogy ha egy birtokos folyó nevével jelzős viszonyban van, kötőjellel kapcsoljuk a folyóhoz.

Például: Tisza-híd, Duna-hidak. Jelentésük: a Tisza hídja, a Duna hídjai.

A csillagászati elnevezések

A bolygók, csillagképek, holdak neveit nagy kezdőbetűvel írjuk. Ugyanakkor az írásgyakorlat megengedő több esetben, így a következő alakok is helyesnek számítanak: föld körüli utazás, a nap sugarai, a hold beragyogja az eget.

A csillagászati nevek kapcsán fontos szabály, hogy amikor a csillagászati név utolsó tagja köznév, abban az esetben kötőjellel kapcsoljuk az előtaghoz.

Például: Magellán-felhő, Androméda-köd, Orion-köd, Hale-üstökös, Kopernikusz-kráter.

Az intézménynevek

Az intézménynevek írásánál minden tagot nagy kezdőbetűvel látunk el.

Például: Honvédelmi Minisztérium, Madách Színház.

Az –i képzős változat esetében a szabály logikusan úgy módosul, hogy a tulajdonnévi értékű tagok nagy kezdő betűvel írandóak, míg a köznévi elemeket kisbetűvel kezdve írjuk.

Például: Madách színházi, nemzeti múzeumi.

A pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mozik, szállodák, vendéglők, üzletek, fürdők, temetők, lakóparkok nem alkotnak önálló intézményt. Ezek értelmezésre szolgáló köznévi tagok. Így a tulajdonnévi értékű tagokat nagy kezdőbetűvel, míg a köznévi tagokat kis kezdőbetűvel írjuk.

Például: Keleti pályaudvar, Corvin mozi, Korona cipőbolt.

A kitüntetések és díjak neve

A kitüntetések és díjak esetében a szabályzatunkat bonyolultnak érezhetitek. Éppen ezért igyekeztünk kiemelni és megmagyarázni ezeket a szabályokat, hogy ezeket az iskolai dolgozatokban előforduló szavakat megfelelően tudjátok leírni.


Az érmékre, díjakra a következő szabályok vonatkoznak:

1. Ha a név előtagja tulajdonnév, akkor a díj, érem, emlékérem szavakat a tulajdonnévhez kötőjellel kapcsoljuk.

Például: Kossuth-díj, Grammy-díj, Nobel-díj.

2. Ha a díj, érem, emlékérem szó és a díj mellett jelző is kapcsolódik a tulajdonnévhez, akkor elhagyjuk a kötőjelet.

Például: Gundel művészeti díj.

3. Ha a díj, érem, emlékérem elnevezések birtokos vagy minőségjelzős szerkezetet alkotnak az előtaggal. Ebben az esetben mindhárom tag nagy kezdőbetűvel írandó.

Például: Akadémiai Aranyérem, Magyar Érdemrend.

A leggyakoribb és legtöbb problémát okozó szabályok: 

Az ly és az j közötti különbség 

Az ly eredetileg egy ma már kikopott hangot jelölt. Jelenleg mindkettő betű ugyanazt a hangot jelöli.

Példák az ly és j írására: papagáj és nem papagály, muszáj és nem muszály, gólya nem pedig gója. Az ly és j megkülönböztetésénél nincs szabályszerűség. A szabály elsajátításához leginkább szinonimaszótárak és helyesírási szabályzatok ajánlottak.

A számok helyesírása

A számok írása kapcsán egy egyszerű szabályt kell megjegyeznünk. A számokat kétezerig egybeírjuk, magasabb érték esetén pedig a következő szabályt alkalmazzuk: három helyi értékenként kötőjelet teszünk. Például: hatmillió – háromszázhuszonkétezer – harminchét.

A dátumok helyesírása

Az évszámokat és a napokat mindig arab számmal írjuk, a hónapok nevét viszont kiírhatjuk teljes alakjukban. Például: 2013. január 1.

A dátumok írása kapcsán fontos változás a toldalékolás esetében következik be. A toldalékolt dátumok már nem pontra végződnek: Például: 2010-ben, 1-jén.

Az idegen szavak és azok toldalékolása

A magyar több néppel érintkezett vándorlása és letelepedett életmódja közben. Ezektől a népektől különböző szavakat vett át, amelyek az évszázadok alatt magyar szavakká változtak. Több ilyen idegen eredetű szót is találhatunk mai szótárunkban anélkül, hogy azt gondolnánk, ezeket másoktól vettük át. Ilyenek például: paradicsom (latin eredetű), ablak (szláv eredetű), pedagógus (ógörög eredetű).

Természetesen akadnak olyan szavak, amelyek ezekhez képest frissen kerültek a magyarba. Ekkor a szavak nem magyarosodnak el. Az eredeti szavak abban az esetben is megmaradhatnak, ha földrajzi nevet, helységnevet jelöl. Például: London, New York, Himalája.

Ezen szavak toldalékolása a következő csoportokra osztható:

Az o/ö végű szavak ó/ő-re változnak. Például: Ronaldo, de Ronaldót, Leonardo, de Leonardót.

Kiejtés szerint i-re, de írásban y-ra végződő szavak esetében: Kennedy, de Kennedyvel, whiskyvel.

Kötőjelet akkor teszünk a toldalékolásba, ha a szó néma betűre végződik.

Például: guillotine-t.

Illetve, ha a magyarban nem használatos betűkapcsolat jön létre. Például: Glasgow-ban.

A -val/-vel rag esetében a hagyományos írásmódon belül a régies családnevek kategóriáját követjük. Tehát: John Locke-kal, Asókaval, Francisco Pizarroval.

Az elválasztás

Az elválasztás egy fontos kérdés a magyarban és kevesen mondhatják el magukról, hogy tisztában vannak a szabályaival. Számotokra ez egy fontos, gyakorlati kérdés, hiszen az érettségiken nagyobb terjedelmű esszéket, leveleket, elemzéseket írhattok, ha minden sor, minden milliméterét kihasználjátok.

A magyar nyelvben szótagolás szerint történik az elválasztás. A szabály egyszerű, minden szó annyi szótagú, ahány magánhangzó van a szóban.

Például: bál, há-zuk, ka-to-nák.

Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint kerülhetnek az előző vagy a következő szótagba, sorba.

Például: di-adal vagy dia-dal, ideá-lis vagy ide ális.

A toldalékos alakokra ugyanez a szabály jellemző.

Például: Annáé-ké vagy Anná-éké.

A két magánhangzót jelölő betűket is szétválaszthatjuk.

Például: ko-ordinál, váku-um.

A két magánhangzó között levő egyetlen rövid mássalhangzót a következő sorba visszük át.

Például: be-tű és nem bet-ű, ko-sár és nem kos-ár, ka-sza és nem kasz-a.

A toldalékos alakokra szintén ez a szabály érvényes.

Ha a szóban két magánhangzó között két mássalhangzó helyezkedik el (akkor is, ha kettőződnek) az egyik mássalhangzót az előbbi sorban, a másodikat a következő sorba visszük.

Például: am-per, ás-vány, fosz-fát.

Amikor két mássalhangzó közül az egyiket kettőzött hang jelöli a szabály hasonló.

Például: Kiss-nek, bizott-ság, hall-gat, több-let.

Ha az elválasztásnál kettőzött mássalhangzónk van a két magánhangzó között, akkor a kettőződés egyik tagja az előző sorba, a másik tagja a következő sorba kerül.

Például: Job-bágy, víz-zé.

Ha a többjegyű mássalhangzót egyszerűsítve kettőzött többjegyű betű jelöl: meny-nyi, ösz-sze, pogy-gyász.

Amennyiben két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű van, csak az utolsó kerül át a következő sorba.

Például: cent-rum, ost-rom, temp-lom.

A ch és az x egyetlen hangnak számít elválasztáskor, ezért a következőképpen járunk el: Me-xi-kó, Ri-chárd.

A legtöbb problémát talán a régies családnevek elválasztása okozza. Itt a szabály alapvetően, hogy a régies magyar betűk az elválasztásban hangértékűknek megfelelően közlendők.

Például: Ben-czúr [ben-cúr], De-seö [De-zső]

Amennyiben mássalhangzót jelölő kettőzött betűvel találkozunk, az egyiket az előző sorban hagyjuk, a másikat a következő sorba visszük át. Bat-thyány, Kos-suth.

Toldalékoláskor a régies magyar betűk egységét megtartjuk.

Például: Cze-tzet, Babi-tsé, Balo-ghék.

Az összetett szavak elválasztása

Az összetett szavak esetében nagyon fontos, hogy az összetett szavakat alkotó tagok szerint történik az elválasztás, abban az esetben is, ha a határuk nem esik egybe a szótaghatárral.

Erre azért is van szükség, mert összetett szavak elválasztásánál változhat a jelentés.

Például: meg-int (figyelmeztet), me-gint (újra).

Az összetett szavaknál úgy választunk el, hogy az egyik szó az első, a másik szó a következő sorba jusson.

Például: csak-is, épp-úgy, hón-alj.

Az írásjelek

A mondatvégi írásjelek szabályát a mai online világban fontos kiemelnünk. A Facebook, Messenger beszélgetések közben gyakori tényező, hogy nem használunk írásjeleket. Az iskolában, hivatalos levelekben, munkaügyi dokumentumokban, azonban kötelező a használatuk. A mondatvégi írásjelek használatában megkülönböztetünk egyszerű és összetett mondatokat.

Az egyszerű mondatok írásjelei négy csoportba sorolhatóak. Ezek a következők:

1. A kijelentő mondat végére mindig pontot teszünk. Például: A kutya csontot rágcsál.

2. A mondatok végére három pontot is tehetünk. Ez abban az esetben indokolt, ha a mondatunk félbemaradt, megszakadt. Például: Üzenem Pistinek, hogy…

Ez az írásjelforma a történelmi forrásokban, illetve az irodalomban jelenik meg gyakrabban.

3. A kérdő mondat, amelynek írásjele a kérdőjel. Például: Mit tanulsz?

4. A felkiáltó, felszólító és óhajtó mondatok. Ezeknek a mondatoknak a végén mindig felkiáltójelet használunk.

A felkiáltó mondatokat az érzelmeink kifejezésére használjuk. Kifejezhetünk vele még lelkiállapotot, fizikai állapotot. A felkiáltó mondat különlegessége, hogy szóbeli hangsúlyozással, érzelmi hangsúlyozással kijelentő mondatból is létrejöhet. Példa a felkiáltó mondatra: Nagyon fáj a lábam! Példa a kijelentő mondatból átalakult felkiáltó mondatra: Szeretem az almát!

A felszólító mondattal a célunk az, hogy akartunkra, kívánságunkra hívjuk fel a másik fél vagy teljes hallgatóság figyelmét. Gyakori ismertetőjegye az igék felszólító módú alakjai. Például: Dobj nagyobbat!

A felszólító módnál az udvariasság miatt tanácsos inkább kéréseket és tanácsokat megfogalmazni és tartózkodni a parancsszerű felszólításoktól. Például: Kérlek, ülj le! - és nem - Gyorsan ülj le!

Az óhajtó mondatokkal a kívánságainkat és vágyainkat fejezhetjük ki. Például: Bárcsak örökké tartana a nyári szünet.

A vesszőhasználat

A lecke végére hagytuk a diákok egyik félelmét a mondatok közbeni vesszőhasználatot. Tanári tapasztalataink azt mutatják, a vesszőhasználatra vonatkozó szabályok nehezen rögzülnek és elsajátításuk sem egyszerű számotokra. Most viszont megoldást nyújtunk erre a problémára.

Az összetett mondatok tagmondatait vesszővel választjuk el, de hogyan ismerjük fel ezeket a tagmondatokat?

A leggyakoribb ismertetőjelük a kötőszavak.

A mint kötőszóval, ha hasonlítást mutatunk be, mindig vesszőt teszünk.

Például: Fehér lett, mint a fal.

Ha a mint kötőszót hasonlító szerkezetben használjuk, szintén vesszővel látjuk el a mondatunkat.

Például: Ez sokkal szebb, mint a tavalyi.

Vigyázzunk azonban, a több mint alakulatban nem kell vesszőt használnunk, hiszen ezzel a mondanivaló tartalmának erősítése a célunk, nem az összehasonlítás.

Például: Ez több mint pofátlanság. Több mint három évig tanult helyesen írni.

A következő kötőszavak többsége elé kerül rendszerint vessző: anélkül hogy, aszerint hogy, ahelyett hogy. Ilyenkor a hogy elé nem kerül vessző. Egyébként ez a kötőszó szintén magával vonzza a vesszőhasználatot.

A vesszőhasználat a mondat tartalmát is meghatározhatja.

Például: Egész éjjel játszottam, és beszélgettem a szüleimmel. A mondat jelentése szerint a játék nem a szülőkkel történt. Amennyiben nem teszünk vesszőt a mondatba a játék és a beszélgetés is a szülőkkel történt.

Összegezve

A helyesírásunk komplex szabályok mentén alakult ki, amely több elvet is figyelembe vesz. Számotokra fontos, hogy az érettségin pontokat szerezzetek azzal, hogy ezeket a szabályokat megtanuljátok és még fontosabb talán, hogy tudjátok őket alkalmazni! A bevezetőből okulva figyeljetek mindig arra, hogy érettségi után is, ha ezeket a szabályokat elsajátították, ne nevessetek azokon, akik még nem, hanem segítőkezet nyújtsatok feléjük.

Reméljük sikerült a leckével egy újabb lépcsőfokot építenünk számtokra, amely segít nektek elérni a céljaitokat.