A metonímia - teljes összefoglaló!

A névátvitelek másik fő fajtája (a metafora mellett) a metonímia, amely a fogalmak érintkezésén vagy ok-okozati kapcsolatán alapul. Ez a nyelvi kép úgy kapcsolja össze a fogalmakat, hogy a beszélő átviszi az egyik foga-lom nevét a másiknak a jelölésére, s az ebből létrejövő kapcsolat teremti meg a stílusképet, hoz létre hatásos névcserét.

A metonímia egyes fajtái a köznyelvben éppúgy jelen vannak, mint a költészetben.

a) Köznyelvi metonímiák: Tudja már az egész ház.

A város is beszéli?

b) Költői vagy művészi metonímiák „Boglyák hűvösében tíz tizenkét szolga Hortyog, mintha legjobb rendin menne dolga; (...) „(Arany János: Toldi)


Megvizsgálhatjuk a metonímiákat, illetőleg metonimikus nyelvi képeket annak a figye-lembevételével is, hogy milyen jellegű kapcsolat van, vagy rejlik a kifejező és a kifejezendő között, így több sajátságos típust kapunk.


a) Térbeli érintkezés: asztalt bont; „beszéli az egész falu; S csendes a ház, ah de nincs nyugalma: Fölveré azt szerelem hatalma. „(Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka)


b) Időbeli érintkezés: „a tegnapok embere; a múlt égisze alatt; Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse, (...)” (Ady Endre: Új vizeken járok) ... álom nélkül álmodunk Én s a magvar tanyák. „(Ady Endre: A téli Magyarország)


c) Anyagbeli érintkezés: vasra verték; vastagon fog a tolla: Megpendül egyszerre Izsák száraz fája.” Zengő szerszámokkal kíséri bandája, (...) „(Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya)


d) Ok-okozati érintkezés: jó tollú író; lecsapott az isten haragja (= villám); Dicsvágy patakja! ajkaim belőle Sok boldogító mámort ittanak. (Petőfi Sándor: Itt benn vagyok a férfikor nyarában...) A metonímia stilisztikai értéke elsősorban a névcsere révén és a képi jellegéből adódik.” Kipányvázták a lelkemet, Ha láttok a magyar Mezőn Mert ficánkolt csikói tűzben, Véres, tajtékos, pányvás ménét: Mert hiába korbácsoltam, Vágjátok el a kötelét, Hiába űztem, hiába űztem. Mert lélek az, bús magyar lélek. „(Ady Endre: Lelkek a pányván)


A metonímia főbb típusai a következők: helyi, térbeli érintkezés; ok-okozati érintkezés; anyagbeli érintkezés; időbeli érintkezés. A metonímia melyik főbb típusait ismered fel a következőkben?” Az isten haragja megütött egy hajdút, Vége lett azonnal, még csak nem is jajdult. „(Arany János: Toldi)

„ (...) az ország megvadult s egy rémes végzeten vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.” »(Radnóti Miklós: Töredék)

„Valaki az Értől indul el S befut a szent, nagy Óceánba. »(Ady Endre: Az Értől az Óceánig)

„ Boglyák hűvösében tíz-tizenkét szolga Hortyog, mintha legjobb rendin menne dolga;” (...) (Arany János: Toldi)

„Elért az Ősz és súgott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, »(...) (Ady Endre: Párisban járt az Ősz)

„S Kukorica Jancsi célozza vasával. Petőfi Sándor: János vitéz)

„A Föld nem tud futni, Csak a Földnek népe (...)” (Ady Endre: Ülj törvényt, Werbőczy)