Mielőtt a ’lesen’ igeragozásával megismerkednénk, picit ugorjunk vissza ’ a normál’ igegragozásra, mely a németben a legtöbb igét jellemzi! / Talán már régen tudod, tanultad, de egy kis emlékeztető, hogy utána LESEN-ra rá tudjunk térni és megértsd a kettő közti különbséget! /

Tovább olvasom
Szálasi Ferenc, a nyilas nemzetvezető

Szálasi Ferenc a magyar történelem egyik legnehezebben megítélhető személye, hozzá kapcsolják a nyilas terrort, a budapesti zsidóság kiirtását és az ellenállók kivégzését. Neki volt köszönhető, hogy Magyarország az utolsó pillanatig kitartott a nácik oldalán, ezzel végképp a vesztes oldalra szorították hazánkat, az elkövetett kegyetlenségek miatt pedig az ország megítélése is igen negatív volt a háború utáni időszakban.

Tovább olvasom

Az érettségi előtt álló diákok gyakran félnek a két vers összehasonlításától, így a novellaelemzésre hagyatkoznak. A versek összehasonlításánál az a tanári tapasztalatunk, hogy a versek tömörsége, rövidsége az, amely elrettentő számotokra. Valóban nehezebb értelmezni a verset, mint a novellát?

Tovább olvasom

Az érettségin a novellaelemzés és a két vers összehasonlítása között választhattok. Akármelyiket választjátok erre a feladatra kapjátok a legtöbb pontot a három közül. Emiatt érdemes előre felkészülni és hamar eldönteni, melyikre fogtok koncentrálni a felkészülés folyamán. 

Tovább olvasom

Diákként gyakran találkozhatunk ezzel a kérdéssel. Természetes folyamat, hogy szeretnénk megérteni, amit tanulunk. Válaszokat kapni a miértekre. Nos, a szövegértés képessége talán napjainkban még jelentőségteljesebb, mint a történelmünk során bármikor. A 21. század az információ százada. Az internetnek és az online világnak köszönhetően, hatalmas mennyiségű információ jut el hozzánk napi szinten.

Tovább olvasom

Később nagyon sok híres fizikus foglalkozott az elektromosságtannal pl.: Luigi Galvani, aki békacombokkal kísérletezett, de sajnos a combok összerándulását rosszul értelmezte; Alessandro Volta épp Galvani kutatásai alapján alkotta meg a róla elnevezett elemet, amelyben réz és cink lemezek merültek kénsav oldatba (a ma használatos elemek is hasonló elven működnek).

Tovább olvasom

A tézisregény a regények egyik fajtája, amely tulajdonképpen valamely filozófiai vagy erkölcsi tételt bizonyít vagy cáfol.

Tovább olvasom

A karamara haszna (pénzverés haszna) az Árpád-korban azt a királyi kincstári bevételi forrást jelentette, amely a pénz rendszeres beváltásából származott.

Tovább olvasom

A Helsinki-értekezlet egy nemzetközi konferencia volt 1975-ben, mikor 35 ország - köztük az USA és a Szovjetúnió aláírt egy közös egyezményt, ami az alapvető emberi jogokat és a kölcsönös tiszteletet hidette.

Tovább olvasom

Az ortológusok a nyelvújítás vitájában a hagyományőrzők voltak, akik a nyelvújítás ellenzőiként léptek fel. Szerintük a nyelv életébe való tudatos beavatkozás nyelvromboló, nyelvrontó, és így elvetendő.

Tovább olvasom

Az inkvizíció a középkor kegyetlen módszere volt azokkal az egyénekkel szemben, akik meg merték kérdőjelezni a katolikus egyáz dogmáit és tanításait, vagy olyasmit tettek, ami a hit továbbadását komolyan akadályozhatta.

Tovább olvasom

A hopliták az ókori Görögországban nehézfegyverzetű gyalogos katonák voltak, jellemző felszerelésük a bronzsisak, lábvért és mellvért, valamint a nagyméretű pajzs és a rövid kard, valamint hosszú lándzsa.

Tovább olvasom

A személyi kultusz valamely politikai személy, uralkodó személye körül kialakulú túlzott, természetellenes, irracionális tisztelet. Jellemzői a mértéktelen felmagasztalás, és a feltétel nélküli tisztelet, megkérdőjelezhetetlenség.

Tovább olvasom

Az elkoga (ecloga) egy görög eredetű lírai (lírikoepikus) műfaj, mely a pásztori világot mutatta be. Dialogikus formát használ, különféle érzéseket, gondolatokat, szembesít az olvasóval. Sokszor dialogikus formát használ, azaz párbeszédekre épít.

Tovább olvasom

A matematikában az A halmaz valódi részhalmaza a B halmaznak, ha az A halmaz minden eleme benne van B halmazban, de a két halmaz elemei nem ugyanazok.

Tovább olvasom

A levélregény egy olyan regényműfaj, amely fiktív levelekből áll. A fiktív levelek időnként más szövegfajtákkal (elsősorban fiktív naplórészletekkel) együtt szerepelnek a műben.

Tovább olvasom

A Vix-jegyzék az I. világháborút követően az antant követeléseit tartalmazó levél. Ez lényegében teljesíthetetlen területi követeléseket tartalmazott.

Tovább olvasom

A hospesek a 11.-12. században jórészt Nyugat-Európából érkező, leginkább a túlnépesedés következtében hazájukat elhagyó, Magyarországon letelepülő vendégek voltak.

Tovább olvasom

A háztáji gazdaságok a termelőszövetkezeteken, TSZ-eken kívüli minigazdaságok összefoglaló neve volt, a megtermelt javai fölött a termelő szabadon rendelkezett, azok nem kerültek beszolgáltatásra. A minigazdaságok kommunizmus utáni megjelenése a gazdaság fellendítését eredményezte.

Tovább olvasom

A vetési pátens a Rákóczi-szabadságharc idején 1703 augusztusában közzétett rendelet volt. A rendelet értelmében a hadba vonuló katonák mentességet kaptak mindennemű földesúri és állami szolgáltatások alól. Később még egy pátenst kiadtak, a gyalui pátenst.

Tovább olvasom

Az állóháború során a szembenálló felek frontvonalai hosszú időre beállnak, megmerevednek, emiatt egyik fél sem tud előre nyomulni. Az I. világháború jellemző hadviselése volt, a II. világháborúban már kevésbé volt elterjedt. 

Tovább olvasom

A démosz az ókori Görögország városállamaiban élő köznép volt, akinek nem volt jelentősebb vagyona, szabad, polgárjoggal rendelkező ember volt.

Tovább olvasom

Az uradalom a középkori hűbéri, feudális rendszerben a földesúr birtokának gazdasági és igazgatási egysége volt. Több, vagy akár sok falvat és az azokhoz tartozó legelőket, szántókat, erdőket, tavakat foglalja magában.

Tovább olvasom

A konkvisztádor a portugál és spanyol hódítókat jelöli, akik az amerikai kontintens leigázásával és gyarmatosításával akartak meggazdagodni, hatalmas vagyonra szert tenni.

Tovább olvasom

A regény a nagyepika egyik fontos műfaja, általában szerteágazó, hosszabb időszakokat felölelő cselekménnyel rendelkezik, jellemzően nagy terjedelmű. Fő-és mellékszereplői is vannak, a 12. században jelent meg a műfaj Franciaországban.

Tovább olvasom

A mitológia kifejezés megismeréséhez először a mítosz szó ismerete szükséges. A mítosz görög eredetű szó, jelentése mese, monda, történet. A mítosz általában istenekről, isteni eredetű lényekről, vagy emberfeletti képességű személyekről szóló történet. Az isteneket emberi tulajdonságokkal ruházták fel a mítoszokban.

Tovább olvasom

Periklész (Kr. e. 495 – Kr. e. 429) Athén egyik kiemelkedő kormányzója, politikusa, uralkodásának idejét szokták "Athén Aranykora"-ként emlegetni. Rendkívül befolyásos szónok és hadvezér volt

Tovább olvasom

A heliocentrikus világkép Kopernikusz csillagászhoz (1473–1543) köthető, szerinte a Föld és a többi bolygó, más égitestek a Nap körül keringenek.

Tovább olvasom

A Vörös Hadsereg kifejezést a mai napig két értelemben használjuk. Az első értelemben a Szovjetunió hadserege, a második értelemben a Tanácsköztársaság idején hazánkban létrejött haderőt nevezzük így.

Tovább olvasom

A nacionalizmus fogalma a latin natio szóból ered, jelentése nemzet. A nacionalizmus a nemzetállam létrehozására, tiszteletére vonatkozó politikai irányzat. Többféle értelemben is beszélhetünk róla.

Tovább olvasom

A mítosz görög eredetű szó, jelentése mese, monda, történet. A mítosz általában istenekről, isteni eredetű lényekről, vagy emberfeletti képességű személyekről szóló történet.

Tovább olvasom

Az ispán a vármegyék élére kinevezett vezető ember volt a középkorban, a grófi rang megfelelője volt. A vármegyerendszert, és az ispánságot I. István királyunk hozta létre Magyarországon.

Tovább olvasom

A szinesztézia a metaforával rokon költői kép, hangulati egyezésen alapuló névátvitel. Kétféleképp jöhet létre: érintkezési és hasonlósági képzettársításból.

Tovább olvasom

A szinekdoché a metonímia egyik fajtája, névátvitelt jelent. Rész-egész viszonyban álló fogalmak felcserélését jelenti. Például: tárgy helyett annak anyagának megnevezése.

Tovább olvasom

A terjedelem a legnagyobb és a legkisebb adat különbségeként számolható, azt mutatja meg, hogy mekkora értékközben ingadoznak a változó értékei. Jele R.

Tovább olvasom

A müncheni egyezményben az olasz miniszterelnök, Mussolini és Daladier francia, Chamberlain brit miniszterelnökök jóváhagyták Németország (Hitler) területi követeléseit, és a Szudéta-vidék Németországhoz való csatolását, mely többnyire német lakosságú volt.

Tovább olvasom

A Hanza-kereskedelem a középkorban az egyik legnagyobb kereskedelmi szövetség, ami Észak-Európában és a balti térségben volt jelen a XIII–XVII. században.

Tovább olvasom

Themisztoklész az athéni demokrácia egyik meghatározó politikusa volt, a görög-perzsa háborúkban is nagy szerepet vállalt. Neki köszönhető az erős flotta kiépítése a perzsa fenyegetés ellensúlyozására.

Tovább olvasom

A végvárak a magyar történelemben az oszmán hódítás elleni magyar védelmi rendszer fontos, lényeges elemei voltak. Magyarország déli határövezetében, később a török uralom időszakában a Hódoltság peremén alkottak egybefüggő védővonalat.

Tovább olvasom

Az antant szövetsége 1904-ben jött létre Franciaország és Anglia között, a szerződésben akét ország rendezte a gyarmatosítás során felmerülő konfliktusokat és megállapodás történt a katonai segítségnyújtásról.

Tovább olvasom

A triumvirátus jelentése három férfi szövetsége. Az I. triumvirátus Julius Caesar, Crassus és Pompeius között jözz létre, míg a II. triumvirátus Octavianus, Lepidus és Antonius között.

Tovább olvasom

Az 1947-es választásokat csalássorozattal nyerte meg a kommunista párt, ez nevezik a történelemben elhíresülten "kékcédulás választásoknak". A kommunisták minden egyes szavazó körzetben meghamisították a szavazáshoz szükség kékcédulát.

Tovább olvasom

Szolón (Kr. e. 638 körül – Kr. e. 558 körül) kiváló képességű ókori azthéni politikus, hadvezér és költő, a hét görög bölcs egyike. Nevéhez köthető az úgynevezett szolóni alkotmány, vagyis a timokratikus állami berendezkedés megteremtése, ami az anyagi javak birtoklásán alapult.

Tovább olvasom

A feudalizmus a középkori társadalom szokásos berendezkedése. Olyan társadalmi, jogi, politikai és gazdasági berendezkedés, ahol a hűbérurak és vazallusok között egy különleges jogi rendszer áll fent. Másik neve hűbériség vagy hűbéri rendszer, a föld birtoklásán alapul.

Tovább olvasom

Bach-korszaknak nevezzük az 1850-1859 közötti időszakot, amikor Alexander Bach belügyminiszter 9 éves uralma alatt AUsztria teljes diktatúrát gyakorolt Magyarországra.

Tovább olvasom

Az empirizmus a görög empeiria tapasztalás szóból származik, egy ismeretelméleti irányzat, amely a befogadás jelentőségét emeli ki, és a megismerés fogalmát. Szerinte a tapasztalás az, ami a tudományt előre viszi.

Tovább olvasom

Az új gazdasági mechanizmus Kádár János korszakában bevezetett gazdasági reform, mely összeségében sikertelen volt, a mezőgazdaságot azonban fellendítette. A reform következtében nőtt a vállalati önállóság, a központilag előírt bérek helyébe egy vállalati szabályozású bérezés lépett életbe.

Tovább olvasom

A statárium jelentése rögtönítélő bíráskodás, rögtönítélő törvényszék. Akár bírósági ítélet nélkül is hozható halálos ítélet, a statáriumot általában szükségállapotban alkalmazzák.

Tovább olvasom

A rokokó a barokk és klasszicizmus művészetéhez illeszkedő stílusirányzat, a két művészeti kort köti össze. Díszítettség, könnyedség, boldogság és öröm jelenik meg benne. A barokk monumentális, dinamikus jellemzői helyett a bájosabb, könnyedebb formát kedveli.

Tovább olvasom

A szentimentalizmus a 19. században megjelenő stílusirányzat, egyfajta érzelmi lázadást fejez ki a feudalista eszmék és azok embertelensége, illetve hierarchiája ellen.

Tovább olvasom

A ballada eredetileg egy verses kisepikai, nép - és műköltészeti műfaj. A mű előzményeit, eseményeit és a legfőbb okokat nagyrészt a drámai párbeszédekből és a lírai monológokból ismerhetjük meg. A műfaj lényeges jellemzője, hogy az embereket kiélezett lelkiállapotban, lélektani helyzetekben ábrázolja, sokszor a megzavart emberi lélek magatartását mutatja be.

Tovább olvasom

A normálvektor a matematikában egy adott egyenesre vagy síkra merőleges, nullvektortól különböző vektor. Bármely egyenesnek vagy síknak végtelen sok normálvektora van.

Tovább olvasom

A Trubadúrköltészet, avagy lovagi költészet jellemzője a kötött és állandó forma, valamint téma. Énekes költészet, a trubadúrok költészete leginkább dalokból állt, központi témája a szerelem: a költő szíve hölgye iránti szerelmét és hódolatát adta elő.

Tovább olvasom

A kapuadó Károly Róbert 1336-as pénzügyi reformjainak egyika, a jobbágyok állam általi megadóztatásának egyik formája. Amikor az évenkénti pénzváltás (kamara haszna) megszűnt, akkor a kieső királyi jövedelmeket a kapuadóval próbálták meg pótolni.

Tovább olvasom

Az epigramma egy tömör, rövid, csattanóval végződő lírai műfaj. Hossza általában 2-4 verssornyi, mondanivalóját tekintve tömör, és szellemes, rövid csattanóval végződik. Gyakori versormája a disztichon, de más versformákat is használ.

Tovább olvasom

A kisantant egy olyan politikai szervezet, mely az I. világháborút követően, 1920-ban jött létre, fő célja az volt, hogy Magyarországot elszigetelje külpolitikailag, megakadályozza a Habsburg-restaurációt, illetve az, hogy a létrejött közép-európai helyzet fenntartása

Tovább olvasom

Az alkotmányos monarchia egy olyan monarchia, ahol a tényleges hatalom nagy része a parlament kezében van, gondolva például a pénzügyekre, hadseregre, kormány feletti ellenőrzésre. Az alkotmányos monarchia Angliában jelent meg először, 1689-ben.

Tovább olvasom

Kleiszthenész kiemelkedő politikusa volt Athénnak a Kr. e. VI. században. Ő számolta fel az egyeduralmat a spártaiak segítségével, és teremtette meg a demokráciát.

Tovább olvasom

Az invesztitúra tágabb értelemben az egyházi tisztségek beiktatásának jogát jelentette. Szűkebb értelemben egy egyházi személy hivatali ruhájának ünnepélyes átadását és felvételét.

Tovább olvasom

A Levantei kereskedelem a középkori világ legjelentősebb kereskedelme volt, egy történelmi és földrajzi régió, mely a Közel-keleten volt megtalálható. Az északi-itáliai városokat kötötte össze a Közel-kelettel,

Tovább olvasom

Az utópia tágabb értelemben bármilyen megvalósíthatatlan társadalmi elképzelést jelent, mely eszményi, ámde valamiért nem elérhető, kivitelezhető.

Tovább olvasom

Metternich kancellár a Szent Szövetség egyik meghatározó politikusa volt, osztrák kancellár, korának egyik legtehetségesebb diplomatája, a konzervatív Európa megalkotója. Bukása a bécsi forradalomnak köszönhető.

Tovább olvasom

Az Endlösung a "zsidókérdés végső megoldása" volt. Így nevezték a zsidó nép végső megsemmisítésére irányuló tervet. Adolf Eichmann nevéhez köthető a fogalom, 1942-től kezdődött a megszállt területekről a zsidók haláltáborokba való deportálása, ahol embertelen körülmények vártak az ide deportált zsidókra.

Tovább olvasom

A bevezetés az irodalomban az írásművek első része, fejezete, mely a tárgyat jelöli meg, összegzi a megértéshez szükséges ismeretket, tartalmazza a fókuszmondatot. Feladatai közé tartoznak a hangulati előkészítés, figyelemfelkeltés, a szöveg témájának felvázolása.

Tovább olvasom

A füstadó Hunyadi Mátyás által bevezetett adónem, az 1467-es pénzügyi reformjában a kamara használt a füstadó váltotta fel. Ezt az adófajtát egészen az 1848/49-es évekig használták, az adó házanként volt értelmezett.

Tovább olvasom

A vershelyzet a versből megállapítható szituciót jelenti. Utalhat például a tér-és időbeli mozzanatokra vagy a környezetre, melyben a vers megszületik. A vershelyzet lehet akár egy emberi szituáció bemutatása is, melyre a vers választ ad.

Tovább olvasom

A népfelség elve (népszuveneritás elve) azt az elvet jelenti, amely kimondja, hogy a jogok forrása maga a nép. A népnek joga van az államra ruházott jogokért cserébe a hatalom ellenőrzésére.

Tovább olvasom

A bandérium saját zászlóalj alatt harcoló hadsereget, csapatot jelent, mely önálló, egy-egy főméltóság szerelte fel saját vagyonából.

Tovább olvasom

A torlódó társadalmak azon országokban vannak jelen, ahol a régi, feudalista berendezkedés és az új, tőkés berendezkedés egyidejűleg van. Általában Közép-Európára volt jellemző a 19. század közepén, köztük Magyarországra is.

Tovább olvasom

A csonka társadalom olyan nemzetségi-társadalmi szerkezetet jelöl, amelyben nem lelhetők fel a kornak megfelelő társadalmi osztályok, például hiányzik belőle a báróság vagy jobbágyság.

Tovább olvasom

A befejezés a szöveg egyik makroszerkezeti egysége, a tárgyalásban kifejtett gondolatokat foglalja össze. Ebben a pontban foglal állást a szerző, és zárul le a szöveg érzelmileg, itt fogalmazódnak meg a különféle következtetések és tanulságok.

Tovább olvasom

Az újságírás egyik kedvenc műfaja, egy publicisztikai műfaj, mindig az aktuális eseményhez kapcsolódó, rövid terjedelmű, ironikus vagy szatirikus írás, mely csattanóval ér véget. Többnyire bíráló vagy vitá szándékot fejez ki, többnyire ironikus hangvételű.

Tovább olvasom

A hűbéri lánc a középkori társadalom személyi függőségi viszonyainak a hálózata, egyfajta hatalmi struktúrát jelent. Ez jelöli a földesurak az uralkodóhoz, illetve egymáshoz való viszonyát.

Tovább olvasom

A szügyhám a fogatolás eszköze, melyet a korábban használt nyakhámmal szemben nem az állat nyakára, hanem lejjebb, annak szügyére tettek. Ez által az állat húzóereje jelentősen megnőtt, a kedvezőbb feltételeknek köszönhetően.

Tovább olvasom

A Balassi-strófa Balassi Bálint költészetével lett megteremtve, legtöbbször a Júlia-versekben használja. Olyan három sorból szerkesztett versszak, mely 6+6+7 szótagos sorokból állt, a belső rímek által három egységre tagolódott.

Tovább olvasom

A kolhozok a Szovjetúnióban lévő termelőszövetkezeteket jelentették. Szövetkezeti alapon működő mezőgazdasági termelőüzemeket képeztek, beleértve az állattartást és a terményeket. 

Tovább olvasom

A rendi monarchia a feudális állam egy olyan formája, ahol a király és a rendek együtt kormányoznak. A hatalommegosztás a törvényhozásban és az adómegajánlásban mutatkozott meg.

Tovább olvasom

Az utalószó a főmondatban a kifejtendő mondatrészben játszik nagy szerepet, tulajdonképpen egy távolra mutató névmás (az, ott, akkor, stb...) vagy névmási eredetű határozószó.

Tovább olvasom

A csinovnyik egy orosz cári tisztviselő, tipikus bélyegnyaló, tintanyaló "kishivatalnok". A hétköznapi figurát testesíti meg, akinek semmi más nincs a világon az életében a munkáján kívül.

Tovább olvasom

A humanizmis egy világnézet és filozófia, mely a 16.-17. században alakult ki Európában. Az emberközpontúságot hirdeti, mely erősen szembenállt a középkori világnézettel. Az eszme nem tagadta Isten létezését, a humanista művészek és tudósok általában fontosnak tartották az egyén szabadságát és a kritikai szemléletet, szabad vizsgálódást.

Tovább olvasom

A pártállam olyan egypártrendszert jelent, ahol a diktatórikus párt bármilyen demokartikus ellenőrzés nélkül gyakorolhatja a hatalmat. Egyeduralmi államforma, ahol a végrehajtó és törvényhozó hatalmat csupán egyetlen politikai párt vezérkara irányítja.

Tovább olvasom

A novella olasz eredetű szó, jelentése érdekes hír, újdonság. Viszonylag rövid terjedelemmel bíró kisepdikai alkotás, egyszálú cselekmény jellemzi. A sok szereplő helyett a csattanós befejezésen, végkimenetelen van a hangsúly.

Tovább olvasom

Az oktáva (ottava rima, stanza) nyolcsoros versszakot jelent, a sorok 8 szótagból állnak és keresztrímelésűek. Eredetileg az itáliai költészetből származik, a rím alapformája: a 3 keresztrím után páros rím zár: a b a b a b c c

Tovább olvasom

A familiaritás egy különleges jogviszonyt jelölt a feudális rendszerben, nem keverendő össze a hűbériséggel. A 13. században alakult ki Magyarországon, a familiáris nem állt ura joghatósága alatt, birtokait a királálytól kapta, nem urától, és az szabadon szállt utódaira.

Tovább olvasom

A szonett eredetileg középkori eredetű, a reneszánsztól egész Európában elterjedt versszerkezet volt. A legkötöttebb versformák közé tartozik, 14 sorból áll, többnyire két quartinára (10-11 szótagos, négy soros szakasz) és két terzinára tagolva.

Tovább olvasom

A revízió jelentése felülvizsgálat, ellenőrzés. A trianoni békeszerződés után egy olyan mozgalom indult el Magyarországon, amely a revíziót célozta meg: a trianoni béke felülvizsgálatát, elsősorban a terület határokat tekintve (területi revízió).

Tovább olvasom

A tragédia egy ókori drámai műfaj, az ókorban alakult ki a színjátszással egy időben. Cselekménye mindig tragikus végkimenetelű, és valamilyen konfliktust hordoz. Központi eleme a katarzis: egyszerre történik egy hatalmas, felfoghatatlan és pótolhatatlan veszteség, ami egy nagyon erős érzelmi hullámot vált ki.

Tovább olvasom

A regáléjövedelmek az államkincstárt illető, királyi felségjogon szerzett jövedelmek összesége. Eleinte a király egyedüli jövedelme volt, később a városok, illetve földesurak egy része kapta meg ezeket a jövedelmeket.

Tovább olvasom

A szabad vers a mai értelemben egy költemény, mely verszerűen tördelt írásképpel rendelkezik, viszont nem versritmussal, hanem prózaritmussal rendelkezik, esetleg minden ritmust mellőző és rímtelen próza.

Tovább olvasom

A principátus fogalma a római császárkor körülbelül első 300 évében volt jelen. Itt az uralkodó, mint princeps a szenátussal együtt kormányoz, azonban ez csupán egy külső látszat, amit megtéveszt. A valóságban egyeduralom gyakorlása folyik.

Tovább olvasom

A vátesz jelentése látnok, próféta. Az irodalmi költészetben a prófétai szerepben fellépő költő megnevezése. A romantikus költészetben a váteszköltő mindig valamilyen küldetéstudattal rendeklezik, népvezér szerepet tölt be.

Tovább olvasom

A vetésforgó a középkorban szántóföldeken, vagy később kertben termesztett növények előre meghatározott helye és egymás után következésének rendszere.

Tovább olvasom

Az internálás a diktatórikus rendszerekben a politikailag ellenséges vagy nem megbízható személyek összegyűjtését, és táborokba telepítését jelentette (ún. internálótábor). Rendkívül visszataszító és embertelen körülmények jellemezték ezeket a gyűjtőtáborokat, az embereknek még a túlélésre sem volt igazán reményük.

Tovább olvasom

A pánszlávizmus egy politikai irányt jelöl, mely számos szláv törzs orosz vezetés alatti egyesítését tűzte ki célul, többek közt a csehek, horvátok, tótok, szlovének, szerbek törzseit. A cél az volt, hogy a cári orosz hatalom alatt egyesüljön mindenki, a 19. és 20. században volt jelen.  

Tovább olvasom

Az ősiség törvénye kimondja, hogy az öröklött, azaz ősi nemesi birtok öröklődése hogyan történik Magyarországon, erre vezetett be egy szabályozást. Nagy Lajos király 1351-ben eltörölte a szabad végrendelkezés jogát, és meghozta az ősiség törvényét, amely kimondta, hogy az öröklött birtok mindig az egyenes vagy oldalági férfi utódra száll.

Tovább olvasom

A groteszk egy összetett esztétikai minőséget jelent. A komikum azon fajtáját jelenti, ahol a legszélsőségesebben ellentétes elemek egybefonódnak, ez kelti a nevetséges hatást.

Tovább olvasom

A merkantilizmus a 17. században megjelenő gazdaságpolitikai elmélet, a gazdaság akkor erősödik meg, ha az országból kiáramló nemesfém mennyiségét csökkentik, az országba beáramló nemesgém mennyiségét növelik.

Tovább olvasom

Két szöget egymás kiegészítő szögeinek nevezünk, amennyiben összegyük egyenlő az egyenes szög nagyságával, azaz 180 fokkal vagy radiánban mérve π-vel. Kiegészítő szögek jelennek meg például a paralelogramma oldalain.

Tovább olvasom

A tized a középkorban a jövedelem tizedrészét jelentette, melyet Istennek kellett felajánlani, az egyház munkáját kellett anyagilag támogatni. A tized szó egyik ismert szinonímája a dézsma, mely a latin decima "tized" szóból ered.

Tovább olvasom

A hangtörvény a hangok egymáshoz való alkalmazkodása, módosulása azok találkozásakor. A magánhangzóknál az illeszkedés, hangrendi harmónia és hiátustörvény van életben. A mássalhangzóknál a zöngésség szerinti részletes hasonulás, képzés szerintri részleges hasonulás, írásban jelöletlen teljes hasonulás, írásban jelölt teljes hasonulás, kiesés, összeolvadás és rövidülés fordulhat elő.

Tovább olvasom

A tájelíró költemény (tájleíró vers) egy tájat mutat be, valamint a költő tájhoz fűződő érzéseit, a táj hatására keletkező gondolatait. Az epika-líra határán található műfaj.

Tovább olvasom

Az újszerzeményi bizottság a kamarának alárendelt hivatal volt 1688-tól, a török elleni harc befejeztével visszaszolgáltatták a törököktől visszafoglalt területeket korábbi tulajdonosaiknak a tulajdonjogot igazoló oklevél és a birtok értékének 10%-a ellenében.

Tovább olvasom

A protestáns tágabb értelemben minden olyan egyház, vallás és személy, mely a reformáció következtében a 16. században jött létre Kálvin, Luther és más más vallásreformátorok tanításai, munkássága alapján.

Tovább olvasom

A harmadik világ a hidegháborúban a világ azon része volt, amelyik sem, a keleti (szocialista), sem a nyugati (kapitalista) tömbhöz nem tartozott. Többségük a gyarmati felszabadulás idején jött létre.

Tovább olvasom

Az ellenreformáció a reformációval szembeni megújulást jelenti, mind társadalmi, mind vallási téren. A reformáció során a katolikus egyházat bírálták, és az ellenformáció révén próbálta meg vezető szerepét visszanyerni a katolikus egyház.

Tovább olvasom

A majorság (allódium) a középkori úrbéri rendszerben a földesúr saját kezelésében tartott földje, melyet jobbágyokkal műveltetett meg (robot). A jobbágyoknak volt saját földterülete a majorságon kívül, ebből is terményjáradékkal szolgáltak.

Tovább olvasom

A függvény hozzárendelési szabálya az az utasítás, amely alapján az értelmezési tartomány minden egyes eleméhez hozzárendeljük az értékkészlet 1-1 elemét. Minden egyes elemhez legfeljebb egy értéket rendelhetünk hozzá.

Tovább olvasom

A topsz egy közismert írói fordulat, irodalmi kép avagy cselekményelem. Nagyon gyakran visszatérő motívum, mely újra és újra hasonló értelemben jelenik meg a különböző korokban, azonos jelentést hordoz.

Tovább olvasom

A mezőváros a feudalista korban létrejött közgazgatási egység, mely a földesura által kiváltságokkal felrházott település volt. Jogilag már nem jobbágyfalu volt, de még nem királyi város. Határai a földesúr által lettek megszabva.

Tovább olvasom

A helóták állami tulajdonú szolgák voltak az ókori Spártában, akiket az állam szabad spártaiaknak adott munkásnak, így dőlt el, hogy melyik földterülethez tartoznak. A legyőzött akhájok utódjai voltak, sokan azt hiszik, hogy rabszolgák voltak, pedig ez téves: nem voltak szabadok, de rabszolgák sem.

Tovább olvasom

A szalámitaktika egy kommunista politikai módszer az ellenfelek megosztására és részenkénti megsemmisítésére, hazánkban a Rákosi-diktatúra idején alkalmazott technika volt. A politikai hatalommal szemben álló párokakat úgy szeletelték fel, akár a szalámit szokás: "apró szeletenként". A megvalósítás a pártokba beépített kommunista bomlasztók által valósult meg.

Tovább olvasom

Az intertextualitás jelentése szövegköziség. Különböző szövegek közötti kapcsolatok megteremtését jelenti, egy, az eredeti szövegre történő utalással vagy az eredeti szövegből kiragadott idézettel, mely az új szövegkörnyezettel új jelentést kap. A jelenség kezdettől fogava az irodalom szerves részét képezi.

Tovább olvasom

A fogalom megteremtője Marx volt, szerinte a proletariátus erőszakkal ragadja magához a fogalmat, ezt hívjuk proletárforradalomnak. Ez a kiépült diktatúra fennmarad addig, amíg fel nem számolja a többi osztályt, így valósul meg a kommunizmus. Magyarországon 1919-ben alapult proletárdiktatúra, az Őszirózsás forradalom után, létrejöttét kezdetben rokonszenv övezte.

Tovább olvasom

A consulok a római állam élére választott főtisztviselők voltak, a köztársaság és császárság korában a legmagasabb hivatali méltóság. Évente mindig kettőt választottak, ezzel elkerülve, hogy valaki teljes irányításra tegyen szert. Feladatuk volt az állam irányítása és a hadvezetés. 

Tovább olvasom

Egy adott A halmaz komplementer halmaza, azaz kiegészítő halmaza az a halmaz, melynek az elemei az alaphalmazban benne vannak, de az A halmazban nincsenek. Ha pl. az alaphalmaz a pozitív egész számok halmaza, és a B halmaz a páratlan számok halmaza, akkor a komplementer halmaz a páros számok halmaza.

Tovább olvasom

A római számok az ókori rómából származnak. Nem csupán a matekórákon találkozhatunk velük, hanem a hétköznapokban is: számos antik alkotáson és művön jelennek meg. A római számok a latin ABC betűit használják: az egyes számokat nem az általunk hétköznapok során használt és ismert arab számjegyekkel (pl. 1, 4), hanem a latin ábécé betűivel jelöljük.

Tovább olvasom

A provinciák egy egy hódító nagyhatalom által, általában katonai erővel foglalt terület. Rendszerint a Római Birodalomhoz szokás kötni: alárendelt tartományok voltak, melyek adót fizettek a császárnak, de megtarthatták kulturális örökségüket.

Tovább olvasom

Az epika, elbeszélő irodalom, a dráma és a líra mellett a három idodalmi műnem egyike. Az epikus/elbeszélő művek összefoglaló elnevezése. Alapvetően cselekényt ábrázol, az író a cselekményeket elbeszélés formájában mutatja be.

Tovább olvasom

A dráma egy irodalmi műnem, mely alapvetően párbeszédekre (dialógusokra) épül. Többnyire színházi előadásra szánt, nagy alfajai a tragédia, komédia és a színművek. Az epika és a líra mellett az irodalom harmadik műneme, eredetileg cselekvést jelent, tárgya valamilyen külvilágból merített esemény, eseménysor.

Tovább olvasom

A verses regény kevert műfaj, a romantika időszakában jött létre. Összemossa a műfaji-műnemi határokat, ötvözi a líra és epika műnemek sajátosságait. A verses regény formáját tekintve nem versben írt regény, viszont regényszerű témát dolgoz fel.

Tovább olvasom

A janicsárok az Oszmán Birodalom zsoldos katonái voltak. Remek kiképzésű, keménykötésű harcosok voltak. FEgyverzetük rendszerint görbe kard, balta, íj vagy puska volt. A janicsárokat rabszolgákból, illetve a szüleiktől elszakított keresztény gyerekekből képezték ki. 

Tovább olvasom

A polisz egy ókori görög város, azaz városállam. Egy központi városból és a hozzá tartozó környező falvakból állt, így épzett egy önálló államformát. A központi várost fal vette körül, de a legtöbben ezen kívül, a falakban élrtek.

Tovább olvasom

Az elégia görög eredetű lírai műfaj. Időmértékes verseléssel írt, ennek köszönhetően az ókori görög költészetben minden disztichonban írt mű elégia volt minden egyéb megkötéstől, tartalomtól függetlenül. A reneszánsz kor óta (újkor óta) a bánatos, melankolikus hangulatú műveket nevezzük elégiának, melyek rendszerint fájdalmat, csalódást, fáradt beletörődést, gyászt, sokszor bizakodó megnyugvást fejeznek ki. 

Tovább olvasom

A manufaktúra egy kézműves technikán alapuló tőkés üzem és vállalkozás. A termékek előállítását magas szintű kézműves szaktudásra alapozzák. A befekethető pénz, azaz tőke és a szabad munkaerő teremtette meg. A befektető biztosította a termeléshez szükséges eszközöket, szerszámokat, nyersanyagokat, műhelyet, és ő az, aki pénzeli a dolgozókat, gyakorlatilag mindent.

Tovább olvasom

Egy függvény zérushelye az értelmezési tartományának olyan pontja, melyhez a 0 függvényérték tartozik. Ha a grafikonon szeretnénk keresni egy függvény zérushelyét, akkor egy olyan pontot kell keresnünk, ami rajta van az X tengelyen. A függvény képén ezeket szemléletesen lehet látni, a grafikontól függetlenül is megfogalmazhatjuk a zérushely fogalmát. 

Tovább olvasom
A mohácsi csata- a középkori Magyarország bukása

A mohácsi csata a magyar nemzet egyik legnagyobb tragédiája, a középkori Magyarország virágzását zárta le. A csata során elvesztettük a királyt és az országot irányító főpapságot, illetve a bárók jelentős részét is a több, mint 20 ezer katona mellett. A vereség mind katonai, mind politikai szempontból igen súlyos volt, a következmények pedig megpecsételték az ország sorsát. A törökök innentől kezdve akadálytalanul jutottak el az ország belsejébe és foglalták el Budát is.

Tovább olvasom
A történelem esszé írás 30 aranyszabálya – amit tudnod kell!

A középszintű történelem érettségi szent grálja talán az esszé írás. Az mindig is kiszámíthatatlan volt, hogy mit fognak kérdezni a tesztkérdéseknél, vagy az érettségi vizsga egyéb részein – az azonban teljesen kiszámítható volt mindig is, hogy az esszékérdések között mik fognak előjönni. Itt kapunk egy témakört, amit ki kell dolgozni írásos formában, és ezek a témakörök kiszámíthatók. Rengeteg érettségiző itt próbálja meg a vizsga „biztos pontjait” megszerezni. De mik a történelem érettségi esszé témakörök? Hogyan írjunk esszét? Lássuk a választ!

Tovább olvasom

Ady Endre 1877-ben született, Érdmindszenten (mai Románia). Nemesi öntudattal rendelkező családban nőt fel. A család egészen Ond vezérre vezette vissza magát. Amikor a költő megszületett, a nagy nemességből már csak az méltóságérzet maradt, a család pénzügyileg teljesen elszegényedett. Édesapja egyszerű földműves, édesanyja papleány volt. Középiskoláit a fiatalkorú Ady vallásos iskolákban töltötte, Nagykárolyban és Zilah településén. Nagykárolyban piarista gimnáziumban Zilah községében pedig református kollégiumban tanult. Már gimnazista korában kísérletezgetett vers és prózaírással.

Tovább olvasom
5 perc angol – a kiváló online oktatási platform!

Azt a kifejezést, hogy „5 perc angol” már mindenki hallotta. Magyarország egyik legnagyobb, ha nem a legjelentősebb weboldala és magazinja, ahol a legkiválóbb minőségű angol tananyagokat lehet elérni. Legyen szó akár beszédkészség fejlesztésről, kiejtésről, szövegírásról – az 5 perc angol segíthet nekünk abban, hogy szinten tartsuk az angol tudásunkat.

Tovább olvasom
Kádár János, a Kádár- korszak megteremtője

A „Kádár-korszak” hazánk egyik meghatározó időszaka volt a 20. században, ezt időtartama (1956-1989), illetve az ebben az időszakban zajló politikai- gazdasági- társadalmi átalakulás is alátámasztja, melyet a rendszerváltás és a magyar demokratikus rendszer kialakítása követett. Ki volt Kádár János, milyen intézkedéseket vezetett be? 

Tovább olvasom
Honfoglalás, a magyar nemzet kezdete

A magyar honfoglalással kapcsolatban kevés írásos forrás maradt fent, a folyamatot emiatt nagyon nehéz pontosan leírni. A magyar nép Kárpát- medencébe érkezésével kapcsolatban a hiányos források miatt két, egymástól jelentősen eltérő elmélet is született, melyeknek több részlete ma is kérdéseket vet fel.

Tovább olvasom
A metonímia - teljes összefoglaló!

A névátvitelek másik fő fajtája (a metafora mellett) a metonímia, amely a fogalmak érintkezésén vagy ok-okozati kapcsolatán alapul. Ez a nyelvi kép úgy kapcsolja össze a fogalmakat, hogy a beszélő átviszi az egyik foga-lom nevét a másiknak a jelölésére, s az ebből létrejövő kapcsolat teremti meg a stílusképet, hoz létre hatásos névcserét.

Tovább olvasom
A metafora - teljes összefoglaló!

A metafora az egyik leggyakrabban használt szókép nemcsak az irodalomban, de a hétköznapokban is (pl. arcüreg, faiskola, hegygerinc, súlyos nehézségek, elhasal a vizsgán). Mindig két dolog kapcsolatán alapul, amely kapcsolat lehet külső, belső vagy hangulati hasonlóság.

Tovább olvasom
A költői képek

A metafora típusú képek esetében a fogalmi és a képi oldal között hasonlóságról beszélünk valamilyen közös jegy alapján. A csoport névadója a metafora (gör. ’átvitel’), amelyben két dolgot azonosítunk egymással: az egyik dolog nevét átvisszük a másikra. Két altípusát különböztethetjük meg szerkezeti szempontból. Teljes metaforáról beszélünk, ha mind a képi, mind a fogalmi sík jelen van a szövegben, mint például Petőfi híres versének refrénjében (A természet vadvirága): „A korláttalan természet / Vadvirága vagyok én.” 

Tovább olvasom
A Mateking – ahol a matek tanulás igazi élmény!

A Mateking Magyarország egyik legnépesebb matematika oktató oldala, és nem is hiába. Hatalmas látogatottsággal és felhasználói bázissal rendelkezik, annak köszönhetően, hogy témakörök szerint, remek tagoltsággal és profizmussal építették fel a tananyagaikat. A portál különlegességét adja, hogy nem szöveges formában, hanem videóanyagok formájában érhetők el remek oktató videók, ezért különlegesnek számít a maga nemében – akár csak a Profifelkészítő.NET.

Tovább olvasom
Széchenyi István, „a legnagyobb magyar”

A napóleoni háborúkat követő időszakban a magyar társadalmi átalakulás felgyorsult, a reformkori elképzelések alapjai erre az időszakra tehetőek. Ha az európai társadalmakat nézzük, akkor a lengyel után a magyar társadalomban volt a legnagyobb a nemesség aránya a korszakban, a kb. 10 milliós országban a lakosság kb. 5%-a nemes volt. A nemesség viszont nem volt egységes, az általuk birtokolt földterület mérete alapján tagolódott.

Tovább olvasom
A magyar helyesírás - A - Z összefoglaló - 50 példán keresztül bemutatva!

Bizonyára ez az a kérdés, amelyet minden iskolás feltesz magában, megkérdez a tanáraitól vagy a szüleitől. A nyelvtankönyveteket, helyesírási szabályzatot olvasgatva, hamar útvesztőnek tűnhet a magyar nyelv szabályozása. Ez a cikk többek között azért jött létre, hogy segítséget nyújtson nektek a helyesírás szabályainak labirintusában, segítsen eligazodni, illetve, hogy választ adjon nektek arra a kérdésre, miért fontos ez?

Tovább olvasom
Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Az Édes Anna Kosztolányi Dezső írónk egyik legnagyobb remekműve. A mai napig egy szenzációs írásként tartják számon. A Tanácsköztársaság idején zajlott a mű. 

Tovább olvasom
Az oktatas.hu és a Profifelkészítő.NET összehasonlítása

Az oktatas.hu az Oktatási Hivatal hivatalos weboldala. Rengeteg diák, amikor fel szeretne készülni az érettségi vizsgára, erről a weboldalról készül – hiszen itt találhatók meg az érettségi vizsga feladatsorok és a megfelelő javítási útmutatók. Azonban sokszor gondolhatnánk, hogy ez önmagában véve kevés.

Tovább olvasom
Az nkp.hu és a Profifelkészítő.NET összehasonlítása

Teljesen jogosan merül fel a kérdés, hogy mégis honnan érdemes tanulni, ha valaki sikeresen szeretne felkészülni? Mik a legjobb források az interneten, és mégis hol lelhetők fel? Hiszen, ha rossz helyről tanulunk vagy készülünk, akkor annak katasztrofális következményei lehetnek. Mik a legsikeresebb készülési technikák és módszerek?

Tovább olvasom

A Zanza TV az egyik legismertebb magyar online oktató platform. Rengeteg diák, amikor sikeresen fel szeretne készülni az érettségi vizsgára, vagy a következő matematika dolgozatára, akkor olyan online tananyagokat, tanfolyamokat keres, melyek valóban megbízhatóak, és valóban kiváló minőséget képviselnek.

Tovább olvasom
Mátyás király, „az igazságos”

A magyar történelemben többször is előfordult, hogy a király személyét illetően nem volt egyetértés a főurak körében, más- más jelöltet támogattak. Ilyen volt Hunyadi Mátyás is, aki a kort jellemző belpolitikai viszályok és a külső, török fenyegetés idején került a trónra egy olyan családból, ami korábban nem adott uralkodót még. A szerencsének is köszönhetően került a Magyar Királyság élére, de rátermettsége, műveltsége és jó politikai döntései miatt tudta megőrizni a koronát több, mint 30 éven keresztül.

Tovább olvasom
Past Simple (Egyszerű múlt) - 30 példán keresztül!

Ebben az igeidőben, legnagyobb bánatunkra, viszonylag sok a rendhagyó ige, ezek nagy része pedig pont a leggyakrabban használt igék közül kerül ki. Ez valójában nem véletlen, ugyanis a nyelvekre jellemző, hogy a gyakori igék a használattól “elkopnak”, megváltoznak, így renddhagyóvá válnak. A ritábban hasznát igékre ez általában azért sem igaz, mert az anyanyelvi beszélők is elfelejtenék, hogy rendhagyó, hiszen nem használják őket gyakran.

Tovább olvasom
Kossuth Lajos, a szabadságharc szellemi vezére

Kossuth Lajos korának meghatározó politikusa volt. Kiváló képességeit mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ügyvédként kezdte pályafutását, majd az országgyűlésekre követként bekerülve elkezdte megírni az Országgyűlési Tudósításokat, aminek köszönhetően megismerték nevét.

Tovább olvasom
Adolf Hitler, a náci Németország megteremtője

Adolf Hitlert, az osztrák születésű német politikust mindenki ismeri, egy valóban történelemformáló személyről van szó, még ha negatív hatással is volt a világ alakulására a 20. század közepén. Eszméivel, melyeket a Mein Kapfban (Harcom) fogalmazott meg, könnyen tudott azonosulni az első világháborút átélt és a békekötés után rendkívül nehéz politikai-gazdasági helyzetbe került német nép. Egyfajta kiutat láttak a nemzetiszocialista ideológiában, amely segítségével a társadalmi-gazdasági nehézségek megszűnnek és a német nép visszanyeri méltóságát a háborús vereség után.

Tovább olvasom

A nyomás jele és mértékegysége bizony könnyen előjöhet az iskolai számonkérésben, dolgozatban vagy az érettségi vizsgán, amikor a számonkérés közeleg. Nagyon sokszor szokták a diákok elrontani a számítási példákban, hogy nem a megfelelő mértékegységet, vagy jelet használják a nyomással kapcsolatos számítási példák alkalmazásakor.

Tovább olvasom
Az idő jele a fizikában

Amikor a következő fizika dolgozatra készülünk, akkor felmerülhet bennünk az alábbi kérdés: mi az idő jele? Sokszor látni példát arra, hogy a különböző fogalmak jelöléseit összekeverik egymással, vagy pedig a jellemző mértékegységekkel. Hogyan jelöljük a fizikát az időben? Íme, lássuk a választ!

Tovább olvasom
A térfogat jele a fizikában, matematikában

Amikor a következő fizika, vagy matematika dolgozatra készülünk, akkor felmerülhet bennünk a kérdés: mi a térfogat jele? Eltér-e a fizikában és a matematikában a térfogat jele, jelölése, vagy pedig sem? Egyáltalán, van-e bármi jelentősége annak, hogy mi a jele a térfogatnak, hogy hogyan jelöljük? Íme, lássuk a választ!

Tovább olvasom
A feszültség jele

A feszültség jele egy olyan téma, amit nagyon sokszor rontanak el a fizika dolgozatban a diákok. Ennek egész egyszerűen az az oka, hogy a feszültség fogalmát nagyon sokszor keverik össze az áramerősség, vagy ellenállás fogalmával, vagy pedig a használt mértékegységekkel.

Tovább olvasom

A tömeg fogalma már az előtt megjelenik az életünkben, hogy a fizika órán először találkoznánk vele. Amikor egy súlyos tárgyat fel kell emelnünk, akkor sokszor feltesszük magunkban ezt a kérdést: „nem lehetne ez a tárgy egy picit könnyebb is”? De az is elképzelhető, hogy amikor az udvaron játszunk a labdával, akkor bizonyos esetekben nagyobbat üt a labda, amikor az hozzánk ér.

Tovább olvasom

A sűrűség fogalma már általános iskolában is előkerül a fizika órákon. Habár, életünk során már korábban is találkozunk a sűrűség fogalmával még akkor is, ha nem ismertük a pontos fogalmát. Gondoljunk csak arra, amikor két különböző labda közül, melyeknek a térfogata nagyjából egyenlő volt, az egyik jóval nehezebb volt.

Tovább olvasom

A sebesség egy olyan fogalom, ami már jóval az előtt megjelenik az életünkben, hogy a fizikaórán találkoznánk vele. Mikor nyaralni mentünk annak idején a szüleinkkel, akkor rendszeresen megkérdeztük, hogy „anyu! Mikor érünk már oda? Nem lehetne gyorsabban menni?” Amikor elmegyünk valahová, akkor megpróbáljuk előre megtervezni, hogy pontosan mennyi idő alatt érünk oda.

Tovább olvasom

Pascal törvénye a fizika egyik olyan fontos tétele, amely nem csupán az iskolapadban talál meg minket, hanem a mindennapjainkban is megjelenik – gondoljunk csak a víztartályokra. Szintén nagy gyakorlati haszna van a törvénynek a különféle vízvezetékrendszerek felépítésekor és tervezésekor.

Tovább olvasom

A hosszúság fogalma már jóval az előtt megjelenik az életünkben, hogy beülnénk az iskolapadba. Mikor nyaralni mentünk, akkor út közben türelmetlenül megkérdeztük a szüleinket, hogy mennyi van még hátra? Mi erre csupán egy sejtelmes választ kaptunk, amit nem értettünk: 62 km.

Tovább olvasom

Az erő fogalma már az előtt megjelenik az életünkben, hogy általános iskolában először hallanánk róla. Amikor megkérnek minket otthon a szüleink, hogy segítsünk hazacipelni a boltból a megvásárolt ételt, vagy hogy segítsünk az autót odébb tolni, akkor bizony erőt kell kifejtenünk – ezen erőt már több mint három évszázaddal ez előtt definiálta Isaac Newton. Annál is inkább érdemes tisztában lennünk az erő fogalmával, hiszen az iskolai fizika tananyag egyik legkönnyebben emészthető része. Mi az erő fogalma, vagy a mértékegysége? Milyen ismert erőhatások vannak jelen a környezetünkben?

Tovább olvasom
Hunyadi János élete és szerepe a magyar történelemben

Ha a magyar történelem nagy személyeit kérdezzük meg valakitől, akkor biztos, hogy eszébe jut Hunyadi János neve. Lehet, hogy csak a nándorfehérvári csatát tudja hozzá kapcsolni és a déli harangszót, vagy csak annyit, hogy Mátyás király apja, de az ő személye olyan mélyen beleivódott a magyarság tudatába, hogy ha nem is elsőként mondja, akkor is benne lesz a felsorolásban Kossuth Lajos, I. (Szent) István és Horthy Miklós mellett.

Tovább olvasom
Ohm törvénye – teljes összefoglaló – 10 példán keresztül!

Ohm törvénye egy olyan törvényszerűség, melyet akkor nem szabad elfelejtenünk, amikor felállunk az iskolapadból. Hiszen, gondoljunk csak bele: a hétköznapi életben is megjelenik az elektromosság fogalma. Ha nem rendeltetés-szerűen használunk egy bizonyos elektromos berendezést, akkor elképzelhető, hogy az tönkre fog menni, a rajta átfolyó áramerősség nagysága miatt. Mi az az áramütés, és hogyan kerülhetjük el – miért fontos a megfelelő szigetelés?

Tovább olvasom
A used to használata - egyszerűen - 30 példával!

A “used to” szerkezet a magyarban lényegében a “szoktam” múlt idejű értelmének felel meg, tehát olyan cselekvést fejezünk ki vele, amit régebben szoktunk csinálni, de már nem, illetve olyan állapotot vagy tulajdonságot, ami korábban igaz volt valakire de már nem.

Tovább olvasom
Angol rendhagyó igék - ezeket kell tudnod!

Ahogy minden nyelvben, az angolban is vannak rendhagyó igék, ám az angolban igénként csak 3 alakot kell megtanulnunk, és ezzel meg is vagyunk. A legtöbb nyelvhez képest azért lássuk be ez elég baráti. Íme, egy remek összefoglaló cikk a legfontosabb angol rendhagyó igékről.

Tovább olvasom
Angol levélírás, levélírás angolul - így csináld!

Arra, hogy angolul írjunk levelet, nem csak akkor lehet szükségünk, ha nyelvvizsgázni, vagy érettségizni szeretnénk angolból, hanem akár a mindennapi élet során is. A mai globalizált világban könnyen előfordulhat, hogy az interneten keresztül szeretnénk valakitől érdeklődni valamivel kapcsolatban, vagy rendelünk valamit külföldről, de nem érkezik meg, vagy nem olyan, nem azt küldték stb.

Tovább olvasom

A háromszög kerület-és területszámítása azon része az iskolai tananyagnak, amelyet mindenkinek ismernie kell. Az egyik leggyakorlatiasabb része a matematikának, és számtalan olyan példát lehetne felsorolni, ahol a való életben is megjelenik a háromszögekkel kapcsolatos terület és kerületszámítás.

Tovább olvasom

A trapéz fogalma esszenciális részét képezi minden egyes iskolai tananyagnak – legyen szó akár általános iskolai tananyagról, vagy érettségiről. Ha jó jegyeket szeretnénk szerezni, akkor mindenképp fontos, hogy tisztában legyünk a legfőbb trapézokat érintő állításokkal. Hogyan számolható ki a trapéz területe és kerülete?

Tovább olvasom

A térfogatszámítás rendszeresen előjön az érettségi vizsgákon. Még a gimnáziumi felvételin is gyakran jönnek elő olyan feladatok, ahol meg kell határozni, hogy mekkora egy adott testekből álló alakzat térfogata. Ehhez pedig tudni kell, hogy hogyan kell meghatározni a térfogatát az egyes testeknek.

Tovább olvasom

A téglatest már harmadik osztályban is esszenciális részét képezi az iskolai tananyagnak. Annál is inkább fontos tisztában lennünk a téglatestekkel kapcsolatos számításokkal és állításokkal, hiszen rengeteg felvételi és érettségi feladat volt az évek során, melyek ehhez a témakörhöz kapcsolódnak.

Tovább olvasom

A téglalap területe, kerülete már általános iskolás tananyagnak számít. Ha valaki sikeres felvételit szeretne írni, vagy jó eredményt elérni az érettségi vizsgán, akkor a legelemibb dolgok közé tartoznak a téglalappal kapcsolatos számítások. Éppen ezért érdemes tisztában lennünk a téglalap fogalmával, valamint a megfelelő számítási példákkal.

Tovább olvasom

A százalékszámítás már jóformán kisiskolás korunkban ránk köszön. Már hatodik osztályos iskolai tanulóktól is elvárás, hogy profin tisztában legyenek a százalékszámítás csínjával – bínjával. Viszont, már ez előtti korban is megjelenik az emberekben a százalékszámítással kapcsolatos érdeklődés. Miért?

Tovább olvasom

A paralelogramma egy klasszikus iskolai tananyag, mely nem csupán a témazárón köszönhet vissza, hanem a középiskolai felvételin, és az érettségin is. Habár nem annyira nehéz témakör, érdemes tisztában lenni minden a paralelogrammát jellemző állítással, hiszen értékes pontokat veszíthetünk a számonkéréskor, ha nem tudjuk meghatározni például a paralelogramma területét és kerületét.

Tovább olvasom

A négyzet már általános iskola harmadik osztályában is fontos részét képzi az iskolai tananyagnak. Az érettségi vizsgán, valamint a gimnáziumi felvételin évről évre jönnek elő négyzettel kapcsolatos feladatok és számítások. Hogyan számítható ki a négyzet területe és kerülete? Mekkora a négyzet átlója az oldal hosszal kifejezve?

Tovább olvasom

A kör kerülete, területe, részei témakör már ötödik osztályban is előjön a matematika órákon. Azonban már korábban is felmerülnek az emberekben a körrel kapcsolatos kérdések, hiszen a való életben is megjelenik a kör, mint fogalom. Amikor pizzát rendelünk, akkor mégis hogyan érdemes vásárolni? Melyik éri meg jobban – 2 db 32 cm-es pizza, vagy pedig 1 db 45 cm-es?

Tovább olvasom

A kocka már általános iskola ötödik osztályában is számonkérés. A gimnáziumi felvételin, valamint az érettségin elég gyakran jönnek elő kockával kapcsolatos feladatok és számítások. Hogyan kell egy kockákból összerakott test térfogatát és felszínét kiszámolni?

Tovább olvasom

A henger már az ötödik osztályos matematika számonkéréskor is előkerül. Mégis miért fontos, hogy tisztában legyünk a hengerre vonatkozó legfontosabb állításokkal és összefüggésekkel? Azért, mert a középiskolai felvételin, és az érettségin is rendszeresen jönnek elő olyan kérdések, melyek a hengerhez kapcsolódnak.

Tovább olvasom

A gúla térfogata és felszíne már általános iskolában is tananyag – a gimnáziumi felvételin rendszeresen jelennek meg olyan feladatok, melyek a gúlával kapcsolatosak. Az érettségin is rengetegszer vannak gúlával kapcsolatos számítások. Hogyan számítható ki a gúla térfogata és felszíne? Mik a gúla részei?

Tovább olvasom

A gömb térfogata és felszíne már az általános iskolás tananyag részét képezi. Annál is inkább, hiszen a gimnáziumi felvételin nagyon gyakran jönnek elő a gömb térfogatával, és felszínével kapcsolatos feladatok, ahogy az érettségi vizsgán is. Éppen ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a gömb fogalmával, és a megfelelő számítási képletekkel.

Tovább olvasom