Egy függvény zérushelye az értelmezési tartományának olyan pontja, melyhez a 0 függvényérték tartozik. Ha a grafikonon szeretnénk keresni egy függvény zérushelyét, akkor egy olyan pontot kell keresnünk, ami rajta van az X tengelyen. A függvény képén ezeket szemléletesen lehet látni, a grafikontól függetlenül is megfogalmazhatjuk a zérushely fogalmát. 

Tovább olvasom

A manufaktúra egy kézműves technikán alapuló tőkés üzem és vállalkozás. A termékek előállítását magas szintű kézműves szaktudásra alapozzák. A befekethető pénz, azaz tőke és a szabad munkaerő teremtette meg. A befektető biztosította a termeléshez szükséges eszközöket, szerszámokat, nyersanyagokat, műhelyet, és ő az, aki pénzeli a dolgozókat, gyakorlatilag mindent.

Tovább olvasom

Az elégia görög eredetű lírai műfaj. Időmértékes verseléssel írt, ennek köszönhetően az ókori görög költészetben minden disztichonban írt mű elégia volt minden egyéb megkötéstől, tartalomtól függetlenül. A reneszánsz kor óta (újkor óta) a bánatos, melankolikus hangulatú műveket nevezzük elégiának, melyek rendszerint fájdalmat, csalódást, fáradt beletörődést, gyászt, sokszor bizakodó megnyugvást fejeznek ki. 

Tovább olvasom

Az intertextualitás jelentése szövegköziség. Különböző szövegek közötti kapcsolatok megteremtését jelenti, egy, az eredeti szövegre történő utalással vagy az eredeti szövegből kiragadott idézettel, mely az új szövegkörnyezettel új jelentést kap. A jelenség kezdettől fogava az irodalom szerves részét képezi.

Tovább olvasom

A verses regény kevert műfaj, a romantika időszakában jött létre. Összemossa a műfaji-műnemi határokat, ötvözi a líra és epika műnemek sajátosságait. A verses regény formáját tekintve nem versben írt regény, viszont regényszerű témát dolgoz fel.

Tovább olvasom

A provinciák egy egy hódító nagyhatalom által, általában katonai erővel foglalt terület. Rendszerint a Római Birodalomhoz szokás kötni: alárendelt tartományok voltak, melyek adót fizettek a császárnak, de megtarthatták kulturális örökségüket.

Tovább olvasom

A fogalom megteremtője Marx volt, szerinte a proletariátus erőszakkal ragadja magához a fogalmat, ezt hívjuk proletárforradalomnak. Ez a kiépült diktatúra fennmarad addig, amíg fel nem számolja a többi osztályt, így valósul meg a kommunizmus. Magyarországon 1919-ben alapult proletárdiktatúra, az Őszirózsás forradalom után, létrejöttét kezdetben rokonszenv övezte.

Tovább olvasom

A polisz egy ókori görög város, azaz városállam. Egy központi városból és a hozzá tartozó környező falvakból állt, így épzett egy önálló államformát. A központi várost fal vette körül, de a legtöbben ezen kívül, a falakban élrtek.

Tovább olvasom

A szalámitaktika egy kommunista politikai módszer az ellenfelek megosztására és részenkénti megsemmisítésére, hazánkban a Rákosi-diktatúra idején alkalmazott technika volt. A politikai hatalommal szemben álló párokakat úgy szeletelték fel, akár a szalámit szokás: "apró szeletenként". A megvalósítás a pártokba beépített kommunista bomlasztók által valósult meg.

Tovább olvasom

A helóták állami tulajdonú szolgák voltak az ókori Spártában, akiket az állam szabad spártaiaknak adott munkásnak, így dőlt el, hogy melyik földterülethez tartoznak. A legyőzött akhájok utódjai voltak, sokan azt hiszik, hogy rabszolgák voltak, pedig ez téves: nem voltak szabadok, de rabszolgák sem.

Tovább olvasom

A mezőváros a feudalista korban létrejött közgazgatási egység, mely a földesura által kiváltságokkal felrházott település volt. Jogilag már nem jobbágyfalu volt, de még nem királyi város. Határai a földesúr által lettek megszabva.

Tovább olvasom

A topsz egy közismert írói fordulat, irodalmi kép avagy cselekményelem. Nagyon gyakran visszatérő motívum, mely újra és újra hasonló értelemben jelenik meg a különböző korokban, azonos jelentést hordoz.

Tovább olvasom

A függvény hozzárendelési szabálya az az utasítás, amely alapján az értelmezési tartomány minden egyes eleméhez hozzárendeljük az értékkészlet 1-1 elemét. Minden egyes elemhez legfeljebb egy értéket rendelhetünk hozzá.

Tovább olvasom

Az ellenreformáció a reformációval szembeni megújulást jelenti, mind társadalmi, mind vallási téren. A reformáció során a katolikus egyházat bírálták, és az ellenformáció révén próbálta meg vezető szerepét visszanyerni a katolikus egyház.

Tovább olvasom

A harmadik világ a hidegháborúban a világ azon része volt, amelyik sem, a keleti (szocialista), sem a nyugati (kapitalista) tömbhöz nem tartozott. Többségük a gyarmati felszabadulás idején jött létre.

Tovább olvasom

Az újszerzeményi bizottság a kamarának alárendelt hivatal volt 1688-tól, a török elleni harc befejeztével visszaszolgáltatták a törököktől visszafoglalt területeket korábbi tulajdonosaiknak a tulajdonjogot igazoló oklevél és a birtok értékének 10%-a ellenében.

Tovább olvasom

A tájelíró költemény (tájleíró vers) egy tájat mutat be, valamint a költő tájhoz fűződő érzéseit, a táj hatására keletkező gondolatait. Az epika-líra határán található műfaj.

Tovább olvasom

A hangtörvény a hangok egymáshoz való alkalmazkodása, módosulása azok találkozásakor. A magánhangzóknál az illeszkedés, hangrendi harmónia és hiátustörvény van életben. A mássalhangzóknál a zöngésség szerinti részletes hasonulás, képzés szerintri részleges hasonulás, írásban jelöletlen teljes hasonulás, írásban jelölt teljes hasonulás, kiesés, összeolvadás és rövidülés fordulhat elő.

Tovább olvasom

A tized a középkorban a jövedelem tizedrészét jelentette, melyet Istennek kellett felajánlani, az egyház munkáját kellett anyagilag támogatni. A tized szó egyik ismert szinonímája a dézsma, mely a latin decima "tized" szóból ered.

Tovább olvasom

A merkantilizmus a 17. században megjelenő gazdaságpolitikai elmélet, a gazdaság akkor erősödik meg, ha az országból kiáramló nemesfém mennyiségét csökkentik, az országba beáramló nemesgém mennyiségét növelik.

Tovább olvasom

A groteszk egy összetett esztétikai minőséget jelent. A komikum azon fajtáját jelenti, ahol a legszélsőségesebben ellentétes elemek egybefonódnak, ez kelti a nevetséges hatást.

Tovább olvasom

Az ősiség törvénye kimondja, hogy az öröklött, azaz ősi nemesi birtok öröklődése hogyan történik Magyarországon, erre vezetett be egy szabályozást. Nagy Lajos király 1351-ben eltörölte a szabad végrendelkezés jogát, és meghozta az ősiség törvényét, amely kimondta, hogy az öröklött birtok mindig az egyenes vagy oldalági férfi utódra száll.

Tovább olvasom

A pánszlávizmus egy politikai irányt jelöl, mely számos szláv törzs orosz vezetés alatti egyesítését tűzte ki célul, többek közt a csehek, horvátok, tótok, szlovének, szerbek törzseit. A cél az volt, hogy a cári orosz hatalom alatt egyesüljön mindenki, a 19. és 20. században volt jelen.  

Tovább olvasom

Az internálás a diktatórikus rendszerekben a politikailag ellenséges vagy nem megbízható személyek összegyűjtését, és táborokba telepítését jelentette (ún. internálótábor). Rendkívül visszataszító és embertelen körülmények jellemezték ezeket a gyűjtőtáborokat, az embereknek még a túlélésre sem volt igazán reményük.

Tovább olvasom

A vetésforgó a középkorban szántóföldeken, vagy később kertben termesztett növények előre meghatározott helye és egymás után következésének rendszere.

Tovább olvasom

A vátesz jelentése látnok, próféta. Az irodalmi költészetben a prófétai szerepben fellépő költő megnevezése. A romantikus költészetben a váteszköltő mindig valamilyen küldetéstudattal rendeklezik, népvezér szerepet tölt be.

Tovább olvasom

A principátus fogalma a római császárkor körülbelül első 300 évében volt jelen. Itt az uralkodó, mint princeps a szenátussal együtt kormányoz, azonban ez csupán egy külső látszat, amit megtéveszt. A valóságban egyeduralom gyakorlása folyik.

Tovább olvasom

A regáléjövedelmek az államkincstárt illető, királyi felségjogon szerzett jövedelmek összesége. Eleinte a király egyedüli jövedelme volt, később a városok, illetve földesurak egy része kapta meg ezeket a jövedelmeket.

Tovább olvasom

A tragédia egy ókori drámai műfaj, az ókorban alakult ki a színjátszással egy időben. Cselekménye mindig tragikus végkimenetelű, és valamilyen konfliktust hordoz. Központi eleme a katarzis: egyszerre történik egy hatalmas, felfoghatatlan és pótolhatatlan veszteség, ami egy nagyon erős érzelmi hullámot vált ki.

Tovább olvasom

A revízió jelentése felülvizsgálat, ellenőrzés. A trianoni békeszerződés után egy olyan mozgalom indult el Magyarországon, amely a revíziót célozta meg: a trianoni béke felülvizsgálatát, elsősorban a terület határokat tekintve (területi revízió).

Tovább olvasom

A szonett eredetileg középkori eredetű, a reneszánsztól egész Európában elterjedt versszerkezet volt. A legkötöttebb versformák közé tartozik, 14 sorból áll, többnyire két quartinára (10-11 szótagos, négy soros szakasz) és két terzinára tagolva.

Tovább olvasom

A familiaritás egy különleges jogviszonyt jelölt a feudális rendszerben, nem keverendő össze a hűbériséggel. A 13. században alakult ki Magyarországon, a familiáris nem állt ura joghatósága alatt, birtokait a királálytól kapta, nem urától, és az szabadon szállt utódaira.

Tovább olvasom

A novella olasz eredetű szó, jelentése érdekes hír, újdonság. Viszonylag rövid terjedelemmel bíró kisepdikai alkotás, egyszálú cselekmény jellemzi. A sok szereplő helyett a csattanós befejezésen, végkimenetelen van a hangsúly.

Tovább olvasom

A pártállam olyan egypártrendszert jelent, ahol a diktatórikus párt bármilyen demokartikus ellenőrzés nélkül gyakorolhatja a hatalmat. Egyeduralmi államforma, ahol a végrehajtó és törvényhozó hatalmat csupán egyetlen politikai párt vezérkara irányítja.

Tovább olvasom

A humanizmis egy világnézet és filozófia, mely a 16.-17. században alakult ki Európában. Az emberközpontúságot hirdeti, mely erősen szembenállt a középkori világnézettel. Az eszme nem tagadta Isten létezését, a humanista művészek és tudósok általában fontosnak tartották az egyén szabadságát és a kritikai szemléletet, szabad vizsgálódást.

Tovább olvasom

A csinovnyik egy orosz cári tisztviselő, tipikus bélyegnyaló, tintanyaló "kishivatalnok". A hétköznapi figurát testesíti meg, akinek semmi más nincs a világon az életében a munkáján kívül.

Tovább olvasom

A kolhozok a Szovjetúnióban lévő termelőszövetkezeteket jelentették. Szövetkezeti alapon működő mezőgazdasági termelőüzemeket képeztek, beleértve az állattartást és a terményeket. 

Tovább olvasom

A Balassi-strófa Balassi Bálint költészetével lett megteremtve, legtöbbször a Júlia-versekben használja. Olyan három sorból szerkesztett versszak, mely 6+6+7 szótagos sorokból állt, a belső rímek által három egységre tagolódott.

Tovább olvasom

A szügyhám a fogatolás eszköze, melyet a korábban használt nyakhámmal szemben nem az állat nyakára, hanem lejjebb, annak szügyére tettek. Ez által az állat húzóereje jelentősen megnőtt, a kedvezőbb feltételeknek köszönhetően.

Tovább olvasom

Az újságírás egyik kedvenc műfaja, egy publicisztikai műfaj, mindig az aktuális eseményhez kapcsolódó, rövid terjedelmű, ironikus vagy szatirikus írás, mely csattanóval ér véget. Többnyire bíráló vagy vitá szándékot fejez ki, többnyire ironikus hangvételű.

Tovább olvasom

A befejezés a szöveg egyik makroszerkezeti egysége, a tárgyalásban kifejtett gondolatokat foglalja össze. Ebben a pontban foglal állást a szerző, és zárul le a szöveg érzelmileg, itt fogalmazódnak meg a különféle következtetések és tanulságok.

Tovább olvasom

A csonka társadalom olyan nemzetségi-társadalmi szerkezetet jelöl, amelyben nem lelhetők fel a kornak megfelelő társadalmi osztályok, például hiányzik belőle a báróság vagy jobbágyság.

Tovább olvasom

A torlódó társadalmak azon országokban vannak jelen, ahol a régi, feudalista berendezkedés és az új, tőkés berendezkedés egyidejűleg van. Általában Közép-Európára volt jellemző a 19. század közepén, köztük Magyarországra is.

Tovább olvasom

A bandérium saját zászlóalj alatt harcoló hadsereget, csapatot jelent, mely önálló, egy-egy főméltóság szerelte fel saját vagyonából.

Tovább olvasom

A népfelség elve (népszuveneritás elve) azt az elvet jelenti, amely kimondja, hogy a jogok forrása maga a nép. A népnek joga van az államra ruházott jogokért cserébe a hatalom ellenőrzésére.

Tovább olvasom

A vershelyzet a versből megállapítható szituciót jelenti. Utalhat például a tér-és időbeli mozzanatokra vagy a környezetre, melyben a vers megszületik. A vershelyzet lehet akár egy emberi szituáció bemutatása is, melyre a vers választ ad.

Tovább olvasom

A füstadó Hunyadi Mátyás által bevezetett adónem, az 1467-es pénzügyi reformjában a kamara használt a füstadó váltotta fel. Ezt az adófajtát egészen az 1848/49-es évekig használták, az adó házanként volt értelmezett.

Tovább olvasom

A bevezetés az irodalomban az írásművek első része, fejezete, mely a tárgyat jelöli meg, összegzi a megértéshez szükséges ismeretket, tartalmazza a fókuszmondatot. Feladatai közé tartoznak a hangulati előkészítés, figyelemfelkeltés, a szöveg témájának felvázolása.

Tovább olvasom

Az Endlösung a "zsidókérdés végső megoldása" volt. Így nevezték a zsidó nép végső megsemmisítésére irányuló tervet. Adolf Eichmann nevéhez köthető a fogalom, 1942-től kezdődött a megszállt területekről a zsidók haláltáborokba való deportálása, ahol embertelen körülmények vártak az ide deportált zsidókra.

Tovább olvasom

Az utópia tágabb értelemben bármilyen megvalósíthatatlan társadalmi elképzelést jelent, mely eszményi, ámde valamiért nem elérhető, kivitelezhető.

Tovább olvasom

A Levantei kereskedelem a középkori világ legjelentősebb kereskedelme volt, egy történelmi és földrajzi régió, mely a Közel-keleten volt megtalálható. Az északi-itáliai városokat kötötte össze a Közel-kelettel,

Tovább olvasom

Az invesztitúra tágabb értelemben az egyházi tisztségek beiktatásának jogát jelentette. Szűkebb értelemben egy egyházi személy hivatali ruhájának ünnepélyes átadását és felvételét.

Tovább olvasom

Kleiszthenész kiemelkedő politikusa volt Athénnak a Kr. e. VI. században. Ő számolta fel az egyeduralmat a spártaiak segítségével, és teremtette meg a demokráciát.

Tovább olvasom

Az alkotmányos monarchia egy olyan monarchia, ahol a tényleges hatalom nagy része a parlament kezében van, gondolva például a pénzügyekre, hadseregre, kormány feletti ellenőrzésre. Az alkotmányos monarchia Angliában jelent meg először, 1689-ben.

Tovább olvasom

A kisantant egy olyan politikai szervezet, mely az I. világháborút követően, 1920-ban jött létre, fő célja az volt, hogy Magyarországot elszigetelje külpolitikailag, megakadályozza a Habsburg-restaurációt, illetve az, hogy a létrejött közép-európai helyzet fenntartása

Tovább olvasom

Az epigramma egy tömör, rövid, csattanóval végződő lírai műfaj. Hossza általában 2-4 verssornyi, mondanivalóját tekintve tömör, és szellemes, rövid csattanóval végződik. Gyakori versormája a disztichon, de más versformákat is használ.

Tovább olvasom

A kapuadó Károly Róbert 1336-as pénzügyi reformjainak egyika, a jobbágyok állam általi megadóztatásának egyik formája. Amikor az évenkénti pénzváltás (kamara haszna) megszűnt, akkor a kieső királyi jövedelmeket a kapuadóval próbálták meg pótolni.

Tovább olvasom

A Trubadúrköltészet, avagy lovagi költészet jellemzője a kötött és állandó forma, valamint téma. Énekes költészet, a trubadúrok költészete leginkább dalokból állt, központi témája a szerelem: a költő szíve hölgye iránti szerelmét és hódolatát adta elő.

Tovább olvasom

A normálvektor a matematikában egy adott egyenesre vagy síkra merőleges, nullvektortól különböző vektor. Bármely egyenesnek vagy síknak végtelen sok normálvektora van.

Tovább olvasom

A ballada eredetileg egy verses kisepikai, nép - és műköltészeti műfaj. A mű előzményeit, eseményeit és a legfőbb okokat nagyrészt a drámai párbeszédekből és a lírai monológokból ismerhetjük meg. A műfaj lényeges jellemzője, hogy az embereket kiélezett lelkiállapotban, lélektani helyzetekben ábrázolja, sokszor a megzavart emberi lélek magatartását mutatja be.

Tovább olvasom

A szentimentalizmus a 19. században megjelenő stílusirányzat, egyfajta érzelmi lázadást fejez ki a feudalista eszmék és azok embertelensége, illetve hierarchiája ellen.

Tovább olvasom

A rokokó a barokk és klasszicizmus művészetéhez illeszkedő stílusirányzat, a két művészeti kort köti össze. Díszítettség, könnyedség, boldogság és öröm jelenik meg benne. A barokk monumentális, dinamikus jellemzői helyett a bájosabb, könnyedebb formát kedveli.

Tovább olvasom

A statárium jelentése rögtönítélő bíráskodás, rögtönítélő törvényszék. Akár bírósági ítélet nélkül is hozható halálos ítélet, a statáriumot általában szükségállapotban alkalmazzák.

Tovább olvasom

Az új gazdasági mechanizmus Kádár János korszakában bevezetett gazdasági reform, mely összeségében sikertelen volt, a mezőgazdaságot azonban fellendítette. A reform következtében nőtt a vállalati önállóság, a központilag előírt bérek helyébe egy vállalati szabályozású bérezés lépett életbe.

Tovább olvasom

Az empirizmus a görög empeiria tapasztalás szóból származik, egy ismeretelméleti irányzat, amely a befogadás jelentőségét emeli ki, és a megismerés fogalmát. Szerinte a tapasztalás az, ami a tudományt előre viszi.

Tovább olvasom

Bach-korszaknak nevezzük az 1850-1859 közötti időszakot, amikor Alexander Bach belügyminiszter 9 éves uralma alatt AUsztria teljes diktatúrát gyakorolt Magyarországra.

Tovább olvasom

A feudalizmus a középkori társadalom szokásos berendezkedése. Olyan társadalmi, jogi, politikai és gazdasági berendezkedés, ahol a hűbérurak és vazallusok között egy különleges jogi rendszer áll fent. Másik neve hűbériség vagy hűbéri rendszer, a föld birtoklásán alapul.

Tovább olvasom

Szolón (Kr. e. 638 körül – Kr. e. 558 körül) kiváló képességű ókori azthéni politikus, hadvezér és költő, a hét görög bölcs egyike. Nevéhez köthető az úgynevezett szolóni alkotmány, vagyis a timokratikus állami berendezkedés megteremtése, ami az anyagi javak birtoklásán alapult.

Tovább olvasom

Az 1947-es választásokat csalássorozattal nyerte meg a kommunista párt, ez nevezik a történelemben elhíresülten "kékcédulás választásoknak". A kommunisták minden egyes szavazó körzetben meghamisították a szavazáshoz szükség kékcédulát.

Tovább olvasom

A triumvirátus jelentése három férfi szövetsége. Az I. triumvirátus Julius Caesar, Crassus és Pompeius között jözz létre, míg a II. triumvirátus Octavianus, Lepidus és Antonius között.

Tovább olvasom

Az antant szövetsége 1904-ben jött létre Franciaország és Anglia között, a szerződésben akét ország rendezte a gyarmatosítás során felmerülő konfliktusokat és megállapodás történt a katonai segítségnyújtásról.

Tovább olvasom

A végvárak a magyar történelemben az oszmán hódítás elleni magyar védelmi rendszer fontos, lényeges elemei voltak. Magyarország déli határövezetében, később a török uralom időszakában a Hódoltság peremén alkottak egybefüggő védővonalat.

Tovább olvasom

Themisztoklész az athéni demokrácia egyik meghatározó politikusa volt, a görög-perzsa háborúkban is nagy szerepet vállalt. Neki köszönhető az erős flotta kiépítése a perzsa fenyegetés ellensúlyozására.

Tovább olvasom

A Hanza-kereskedelem a középkorban az egyik legnagyobb kereskedelmi szövetség, ami Észak-Európában és a balti térségben volt jelen a XIII–XVII. században.

Tovább olvasom

A müncheni egyezményben az olasz miniszterelnök, Mussolini és Daladier francia, Chamberlain brit miniszterelnökök jóváhagyták Németország (Hitler) területi követeléseit, és a Szudéta-vidék Németországhoz való csatolását, mely többnyire német lakosságú volt.

Tovább olvasom

A terjedelem a legnagyobb és a legkisebb adat különbségeként számolható, azt mutatja meg, hogy mekkora értékközben ingadoznak a változó értékei. Jele R.

Tovább olvasom

A szinekdoché a metonímia egyik fajtája, névátvitelt jelent. Rész-egész viszonyban álló fogalmak felcserélését jelenti. Például: tárgy helyett annak anyagának megnevezése.

Tovább olvasom

A szinesztézia a metaforával rokon költői kép, hangulati egyezésen alapuló névátvitel. Kétféleképp jöhet létre: érintkezési és hasonlósági képzettársításból.

Tovább olvasom

Az ispán a vármegyék élére kinevezett vezető ember volt a középkorban, a grófi rang megfelelője volt. A vármegyerendszert, és az ispánságot I. István királyunk hozta létre Magyarországon.

Tovább olvasom

A mítosz görög eredetű szó, jelentése mese, monda, történet. A mítosz általában istenekről, isteni eredetű lényekről, vagy emberfeletti képességű személyekről szóló történet.

Tovább olvasom

A nacionalizmus fogalma a latin natio szóból ered, jelentése nemzet. A nacionalizmus a nemzetállam létrehozására, tiszteletére vonatkozó politikai irányzat. Többféle értelemben is beszélhetünk róla.

Tovább olvasom

A Vörös Hadsereg kifejezést a mai napig két értelemben használjuk. Az első értelemben a Szovjetunió hadserege, a második értelemben a Tanácsköztársaság idején hazánkban létrejött haderőt nevezzük így.

Tovább olvasom

A heliocentrikus világkép Kopernikusz csillagászhoz (1473–1543) köthető, szerinte a Föld és a többi bolygó, más égitestek a Nap körül keringenek.

Tovább olvasom

Periklész (Kr. e. 495 – Kr. e. 429) Athén egyik kiemelkedő kormányzója, politikusa, uralkodásának idejét szokták "Athén Aranykora"-ként emlegetni. Rendkívül befolyásos szónok és hadvezér volt

Tovább olvasom

A mitológia kifejezés megismeréséhez először a mítosz szó ismerete szükséges. A mítosz görög eredetű szó, jelentése mese, monda, történet. A mítosz általában istenekről, isteni eredetű lényekről, vagy emberfeletti képességű személyekről szóló történet. Az isteneket emberi tulajdonságokkal ruházták fel a mítoszokban.

Tovább olvasom

A regény a nagyepika egyik fontos műfaja, általában szerteágazó, hosszabb időszakokat felölelő cselekménnyel rendelkezik, jellemzően nagy terjedelmű. Fő-és mellékszereplői is vannak, a 12. században jelent meg a műfaj Franciaországban.

Tovább olvasom

A konkvisztádor a portugál és spanyol hódítókat jelöli, akik az amerikai kontintens leigázásával és gyarmatosításával akartak meggazdagodni, hatalmas vagyonra szert tenni.

Tovább olvasom

Az uradalom a középkori hűbéri, feudális rendszerben a földesúr birtokának gazdasági és igazgatási egysége volt. Több, vagy akár sok falvat és az azokhoz tartozó legelőket, szántókat, erdőket, tavakat foglalja magában.

Tovább olvasom

A démosz az ókori Görögország városállamaiban élő köznép volt, akinek nem volt jelentősebb vagyona, szabad, polgárjoggal rendelkező ember volt.

Tovább olvasom

Az állóháború során a szembenálló felek frontvonalai hosszú időre beállnak, megmerevednek, emiatt egyik fél sem tud előre nyomulni. Az I. világháború jellemző hadviselése volt, a II. világháborúban már kevésbé volt elterjedt. 

Tovább olvasom

A vetési pátens a Rákóczi-szabadságharc idején 1703 augusztusában közzétett rendelet volt. A rendelet értelmében a hadba vonuló katonák mentességet kaptak mindennemű földesúri és állami szolgáltatások alól. Később még egy pátenst kiadtak, a gyalui pátenst.

Tovább olvasom

A háztáji gazdaságok a termelőszövetkezeteken, TSZ-eken kívüli minigazdaságok összefoglaló neve volt, a megtermelt javai fölött a termelő szabadon rendelkezett, azok nem kerültek beszolgáltatásra. A minigazdaságok kommunizmus utáni megjelenése a gazdaság fellendítését eredményezte.

Tovább olvasom

A hospesek a 11.-12. században jórészt Nyugat-Európából érkező, leginkább a túlnépesedés következtében hazájukat elhagyó, Magyarországon letelepülő vendégek voltak.

Tovább olvasom

A Vix-jegyzék az I. világháborút követően az antant követeléseit tartalmazó levél. Ez lényegében teljesíthetetlen területi követeléseket tartalmazott.

Tovább olvasom

A levélregény egy olyan regényműfaj, amely fiktív levelekből áll. A fiktív levelek időnként más szövegfajtákkal (elsősorban fiktív naplórészletekkel) együtt szerepelnek a műben.

Tovább olvasom

A matematikában az A halmaz valódi részhalmaza a B halmaznak, ha az A halmaz minden eleme benne van B halmazban, de a két halmaz elemei nem ugyanazok.

Tovább olvasom

Az elkoga (ecloga) egy görög eredetű lírai (lírikoepikus) műfaj, mely a pásztori világot mutatta be. Dialogikus formát használ, különféle érzéseket, gondolatokat, szembesít az olvasóval. Sokszor dialogikus formát használ, azaz párbeszédekre épít.

Tovább olvasom

A személyi kultusz valamely politikai személy, uralkodó személye körül kialakulú túlzott, természetellenes, irracionális tisztelet. Jellemzői a mértéktelen felmagasztalás, és a feltétel nélküli tisztelet, megkérdőjelezhetetlenség.

Tovább olvasom

A hopliták az ókori Görögországban nehézfegyverzetű gyalogos katonák voltak, jellemző felszerelésük a bronzsisak, lábvért és mellvért, valamint a nagyméretű pajzs és a rövid kard, valamint hosszú lándzsa.

Tovább olvasom

Az inkvizíció a középkor kegyetlen módszere volt azokkal az egyénekkel szemben, akik meg merték kérdőjelezni a katolikus egyáz dogmáit és tanításait, vagy olyasmit tettek, ami a hit továbbadását komolyan akadályozhatta.

Tovább olvasom

Az ortológusok a nyelvújítás vitájában a hagyományőrzők voltak, akik a nyelvújítás ellenzőiként léptek fel. Szerintük a nyelv életébe való tudatos beavatkozás nyelvromboló, nyelvrontó, és így elvetendő.

Tovább olvasom

A Helsinki-értekezlet egy nemzetközi konferencia volt 1975-ben, mikor 35 ország - köztük az USA és a Szovjetúnió aláírt egy közös egyezményt, ami az alapvető emberi jogokat és a kölcsönös tiszteletet hidette.

Tovább olvasom

A karamara haszna (pénzverés haszna) az Árpád-korban azt a királyi kincstári bevételi forrást jelentette, amely a pénz rendszeres beváltásából származott.

Tovább olvasom

A tézisregény a regények egyik fajtája, amely tulajdonképpen valamely filozófiai vagy erkölcsi tételt bizonyít vagy cáfol.

Tovább olvasom

A hűbéri lánc a középkori társadalom személyi függőségi viszonyainak a hálózata, egyfajta hatalmi struktúrát jelent. Ez jelöli a földesurak az uralkodóhoz, illetve egymáshoz való viszonyát.

Tovább olvasom

Az utalószó a főmondatban a kifejtendő mondatrészben játszik nagy szerepet, tulajdonképpen egy távolra mutató névmás (az, ott, akkor, stb...) vagy névmási eredetű határozószó.

Tovább olvasom

Az oktáva (ottava rima, stanza) nyolcsoros versszakot jelent, a sorok 8 szótagból állnak és keresztrímelésűek. Eredetileg az itáliai költészetből származik, a rím alapformája: a 3 keresztrím után páros rím zár: a b a b a b c c

Tovább olvasom

Két szöget egymás kiegészítő szögeinek nevezünk, amennyiben összegyük egyenlő az egyenes szög nagyságával, azaz 180 fokkal vagy radiánban mérve π-vel. Kiegészítő szögek jelennek meg például a paralelogramma oldalain.

Tovább olvasom

A majorság (allódium) a középkori úrbéri rendszerben a földesúr saját kezelésében tartott földje, melyet jobbágyokkal műveltetett meg (robot). A jobbágyoknak volt saját földterülete a majorságon kívül, ebből is terményjáradékkal szolgáltak.

Tovább olvasom

A consulok a római állam élére választott főtisztviselők voltak, a köztársaság és császárság korában a legmagasabb hivatali méltóság. Évente mindig kettőt választottak, ezzel elkerülve, hogy valaki teljes irányításra tegyen szert. Feladatuk volt az állam irányítása és a hadvezetés. 

Tovább olvasom

Egy adott A halmaz komplementer halmaza, azaz kiegészítő halmaza az a halmaz, melynek az elemei az alaphalmazban benne vannak, de az A halmazban nincsenek. Ha pl. az alaphalmaz a pozitív egész számok halmaza, és a B halmaz a páratlan számok halmaza, akkor a komplementer halmaz a páros számok halmaza.

Tovább olvasom

Az epika, elbeszélő irodalom, a dráma és a líra mellett a három idodalmi műnem egyike. Az epikus/elbeszélő művek összefoglaló elnevezése. Alapvetően cselekényt ábrázol, az író a cselekményeket elbeszélés formájában mutatja be.

Tovább olvasom

A dráma egy irodalmi műnem, mely alapvetően párbeszédekre (dialógusokra) épül. Többnyire színházi előadásra szánt, nagy alfajai a tragédia, komédia és a színművek. Az epika és a líra mellett az irodalom harmadik műneme, eredetileg cselekvést jelent, tárgya valamilyen külvilágból merített esemény, eseménysor.

Tovább olvasom

A janicsárok az Oszmán Birodalom zsoldos katonái voltak. Remek kiképzésű, keménykötésű harcosok voltak. FEgyverzetük rendszerint görbe kard, balta, íj vagy puska volt. A janicsárokat rabszolgákból, illetve a szüleiktől elszakított keresztény gyerekekből képezték ki. 

Tovább olvasom

Később nagyon sok híres fizikus foglalkozott az elektromosságtannal pl.: Luigi Galvani, aki békacombokkal kísérletezett, de sajnos a combok összerándulását rosszul értelmezte; Alessandro Volta épp Galvani kutatásai alapján alkotta meg a róla elnevezett elemet, amelyben réz és cink lemezek merültek kénsav oldatba (a ma használatos elemek is hasonló elven működnek).

Tovább olvasom

Az érettségi előtt álló diákok gyakran félnek a két vers összehasonlításától, így a novellaelemzésre hagyatkoznak. A versek összehasonlításánál az a tanári tapasztalatunk, hogy a versek tömörsége, rövidsége az, amely elrettentő számotokra. Valóban nehezebb értelmezni a verset, mint a novellát?

Tovább olvasom