Mik a műelemzés szempontjai? Hogyan kell az érettségi vizsgára prímán felkészülni, mi a titka egy igazán sikeres műelemzésnek? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressül a választ.  

Miért fontos számunkra a szövegértés?

Diákként gyakran találkozhatunk ezzel a kérdéssel. Természetes folyamat, hogy szeretnénk megérteni, amit tanulunk. Válaszokat kapni a miértekre. Nos, a szövegértés képessége talán napjainkban még jelentőségteljesebb, mint a történelmünk során bármikor. A 21. század az információ százada. Az internetnek és az online világnak köszönhetően, hatalmas mennyiségű információ jut el hozzánk napi szinten. Nélkülözhetetlen azonban, hogy ezekkel az információkkal tisztában legyünk. Szükséges elsajátítanunk a képességet, amely segít minket abban, hogy az általunk olvasott, feldolgozott információ eldöntsük, hogy hasznos számunkra vagy haszontalan. Legalább ennyire fontos szempont, hogy az új ismeretanyag valóságos vagy valótlan, azaz hamis tényeket állít. Azonban ahhoz, hogy ilyen képességekre szert tehessünk, lényegbevágó fejlesztenünk a szövegértésünket, amely érettségin is előkerül és a középiskolai magyar tanóráknak is egy nélkülözhetetlen hozadéka.

Tanulható-e a szövegértés? 

A válasz természetesen igen. Elvégre egy képességről beszélünk, nem lexikális tananyag megtanulásáról, így a tanulásmódszertana is teljeséggel különbözik attól, ahogy történelemi korszakokat vagy Petőfi életrajzot tanulunk. A szövegértés elsajátítása inkább mutat rokonságot a matematika vagy kémia tárgyakkal. Ebben az esetben is szükségünk lesz egy elméleti alapra, de a garantált siker a gyakorlati részletek alkalmazásában és elsajátításában van.

Hogyan tanuljunk szövegértést? 

A szövegértés képességét több perspektíva alapján lehet fejleszteni. Az elméleti tudnivalók mellett az alábbi cikkünkben néhány gyakorlati ismérvet is bemutatunk, amelyek segíthetnek ebben. Többek között: a toposzok vizsgálata: felismerésük irodalmi művekben, a narráció vizsgálata, az intertextualitás megismerése, felismerése, jellemábrázolások, irodalmi sablonok ismerete.

Fontos leszögeznünk, hogy az alábbi cikkben ezekről csak néhány említést fogtok találni, a teljes terjedelem a szövegértésről szóló teljes cikkelyben elérhető.

Toposzok vizsgálata

Mi is az a toposz? A toposz olyan mondhatnánk sablon, amelyet már olyan sokszor használtak irodalmi művekben, hogy nagyon könnyű egy olvasott embernek felismerni. Ma úgy használnátok ezt a fogalmat, hogy klisék vagy trendek. Az általatok használt platformokon (Tiktok, Instagram) gyakran élnek ezekkel a trendekkel és bizony az irodalomban is megtalálhatóak.

Toposzt alkothat egy adott rímeket alkotó szóösszetétel: nép, kép, tép, szép. Lásd Rimay toposz a teljes cikkben.

Toposzokhoz tartozhatnak gyakran az évszakok, amelyek túllépnek az idő jelzésén és érzésekké válnak.

Toposzokká válhatnak motívumok, szimbólumok, például: halál, élet, sötétség, fény.

Ha kíváncsiak vagytok, hogyan tudjátok felismerni ezeket a toposzokat igazán, akkor klikkeljetek a teljes cikkre!

A narráció vizsgálata

Ugyan közel sem annyira fajsúlyos téma, mint novellaelemzés esetében, de még is ajánljuk, hogy odafigyeljetek a narrátorra. Szövegértés esetében gyakran találkozhattok tudományos szövegekkel, amelyekben a narrátor többnyire tárgyilagos. A tudományos szövegek gyakran okozzák azt, hogy a diákok megijednek, hiszen a szöveg első olvasatra értelmezhetetlennek tűnhet. Azonban jó tanács, próbáljátok meg első olvasat után mélyebben értelmezni a szöveget. Érettségin az ismeretlen szavak értelmezését lábjegyzetben találjátok. A lábjegyzet meghatározását nyugodtan beilleszthetitek a nem ismert szó helyére, így a mondat, bár nagyobb eséllyel hosszabb lesz, de teljesen érthető. Szövegértési feladatoknál gyakori, hogy nem az idegen szavakra kérdeznek rá, hanem a hétköznapibb dolgokra, az idegen terminusokat csak a figyelmetek elterelése érdekében használják.

Pozitív olvasási tapasztalatok

Az értő olvasás gyakorlásánál nagyon fontos, hogy legyenek pozitív olvasói tapasztalataitok, amelynek köszönhetően jobb kedvvel álltok neki az olvasásnak. A kötelező irodalmak gyakran veszik el a fiatalok kedvét az olvasástól, de akadnak számotokra is élvezetes művek. Tanács tőlünk, hogy olvassatok olyan műveket, amelyek a kedvenc filmetek, játékotok feldolgozása, adaptációja. Sokkal jobban érdekelni fog titeket az olvasás, ha olyan világról olvastok, amelyről már van előismeretetek és vonz titeket.

Értő olvasást nehezítő hibák

Tanáraitok biztosak vagyunk benne, gyakran felhívják a figyelmeteket, hogy olvassatok sokat. Joggal teszitek fel a kérdést. Miért? Nos gyakori, hogy akik kevesebbet olvasnak szótagolva és lassabban olvasnak. A szótagolt olvasás hátránya, nem csak abban merül ki, hogy az osztálytársaink, munkatársaink kinevetnek, ha hangosan kell felolvasnunk bármit, az aki szótagolva olvas, gyakran félre is értelmezi az olvasott szöveget. Elég néhány betűt eltévesztenünk és a szöveg jelentése teljesen más lesz.

A másik probléma az olvasás sebessége. Bizonyára tinédzser korban sokatok fejében megfordult, többen meg is valósítottátok azt az újévi fogadalmat, hogy jövő évtől edzeni fogok. Az olvasás hasonlít az edzéshez. Akik évek óta gyakorolják és folyamatosan fejlesztik magukat, ők erősebbek lesznek, nagyobb súlyokkal edzenek, az olvasás esetében ez főként a sebességre igaz. Szeretnénk felhívni a figyelmeteket, hogy érettségin az egyik legnagyobb ellenfeletek az idő lesz. Minél tovább ragadtok le az értelmezendő szöveg olvasásánál vagy a novella elemzésénél, annál kevesebb időtök lesz kidolgozni az elemzést vagy válaszolni a kérdésekre. Gyakran tapasztaljuk, hogy a diákok többségének nem sikerül időben befejezni a szövegértést.

A már olvasott ismeretek felhasználása

Az olvasás élményeink nagy eséllyel meghatározzák szövegértelmező képességeinket. Minél szélesebb körben rendelkezünk ismeretekkel, annál nagyobb területen tudunk értelmezni szövegeket. Természetesen nem várják el tőletek minden tudományos szó ismeretét az érettségin. Viszont sokkal könnyebben tudtok értelmezni szövegeket, ha az adott témával nem először találkoztok. Tanári tapasztalataink azt mutatják, hogy az érettségi első részében, a szövegértésben nagyon gyakran használnak irodalomtudomány és nyelvtudomány témakörében megírt bevezetőket, előszókat, részleteket. Ha több szöveget is olvastatok már az adott területeken, akkor az értelmezés is sokkal egyszerűbb lesz.

Olvasási módok és típusok

Többségében úgy gondoljuk, hogy az olvasás úgy történik, hogy elolvassuk a szöveget és megtudjuk a cselekményt. Azonban ezt a képességet ti fiatalok napi szinten gyakoroljátok. Messenger, Instagram, Snapchat és még sorolhatnánk a platformokat, amelyeken keresztül gyakran szövegekkel kommunikáltok. A mindennapokban használt olvasásnak valóban ez a célja. A szövegközlő ír egy üzenetet, amit ti miután elolvastatok és értelmeztetek, válaszoltok rá. Hasonló cselekvés megy végbe regények és novellák olvasásakor is. A regény elolvasásának végén megtudjátok mi történt a szereplőkkel, hogyan hatottak rájuk az események. Joggal tehetitek fel a kérdést. Hogyan írunk választ a regényeknek? Itt már komplikáltabb, mint az első esetben, de itt sem marad el a válasz. Online térben bármikor értékelhetitek a regényeket és azzal is egy választ adtok, hogy megveszitek-e a következő részt vagy vásároltok-e még az adott írótól. Bár ezek mind közvetett válaszok, de ahogy a chat esetében, itt is reagáltok az olvasott üzenetre.

Az érettségiben viszont nem ezt az olvasási módot kell alkalmaznotok. A következőkben olvasási stratégiákat mutatunk be, amelyeket elvárnak tőletek és mérnek a magyar irodalom és nyelv érettségi első részében.

Az értelmező olvasás

Az olvasott szöveg megértése mellett, a tartalomból és mondanivalóból való következtetések levonása a lényeges. Ezt az olvasási módot kell a leginkább alkalmaznotok. Gyakori hiba az érettségiző diákok esetében, hogy nem olvassák el a teljes szöveget az elején, ezzel időt spórolva. A másik hiba, hogy egyszer olvassák el teljesen a szöveget, utána emlékezetből próbálnak válaszolni a kérdésekre.

Az irodalmárok, akik vaskos köteteket, költői képekkel tűzdelt verseket vizsgálnak, mindig a szöveget tartva maguk előtt, végeznek tudományos munkát. A szöveg előttetek is végig jelen van, jó tanácsunk használjátok. Gyakori, hogy a kérdések a szövegben elhangzott fogalmakra, írókra, évszámokra, egy szóval adatokra utalnak Jó tanácsunk, hogy a kérdések nagy részében ugorjatok vissza a szövegre, ha megfelelően olvastátok, emlékezni fogtok rá, nagyjából merre találjátok meg a kérdéses információkat. Innentől, ha a szövegből másoltátok a választ, már nagyon nagy eséllyel pontot is szereztetek az adott részfeladatban.

A bíráló, kritikai és alkotói kreatív olvasástechnikákról a teljes szövegű anyagban olvashattok.

A szövegtípusok

A szövegértelmező olvasásához fontos tudnunk, milyen típusú szöveggel van dolgunk. A következő típusokat különböztetjük meg: leíró, elbeszélő, magyarázó, érvelő, utasítás.

Leíró szövegekkel ti is napi szinten találkoztok. Ilyenek az útleírások, tárgyleírások, blogok vagy a menetrendek. Céljuk a tájékoztatás.

Az elbeszélő, narratív szövegek fordulnak elő gyakran az érettségin. Ide sorolhatjuk az elbeszéléseket, a regényeket, a novellákat, de a hírportálok és a képregények, mangák is ebbe a csoportba tartoznak.

A magyarázó, érvelő és utasításos szövegtípusokról, illetve az elbeszélő és leíró szövegek elemzéséhez való tippeket láthatjátok a teljes szövegben.

A szövegfeldolgozás szakaszai

A beszélgetéseinknek, tanulásnak, napi rutinunknak vannak szakaszai. Tinédzserként többször tapasztalhattátok, ha szeretnétek megszólítani a kiszemelteteket, annak több szakasza van, amivel előkészítitek a beszélgetést és fel kell készülnötök arra, hogy hogyan szeretnétek folytatni a megkezdett kommunikációt. Az olvasás is hasonlóan épül fel.

Először is fontos, hogy megfelelően felkészüljünk az olvasásra. Ehhez a szakaszhoz tartozik az olvasás céljának tisztázása. Nem minden esetben azért olvasunk, hogy történeteket ismerjünk meg vagy már ismert történetek folytatása derüljön ki. Az olvasás során lehet a célunk az információgyűjtés vagy az ismereteink bővítése, lásd tudományos szövegek, tankönyvek.

Érdemes mindig átfutunk olvasás előtt a szöveget, hogy megtudjuk miről szól a szöveg, milyen a struktúrája és milyen hosszú a szöveg. Ezt a lépést ti jó esetben nem érettségi közben végzitek, hanem már az érettségire készülő iskolás években. Az előzőleg elkészült érettségiket gyakorolva. Szintén kiemelhető lépés, hogy a témához kapcsolódó előzetes tudásunkat tudjuk aktiválni. Legyen szó bármilyen szövegről, ahogy a fentebbiekben leírtuk, mindig nagy segítség, ha van már a témáról előzetes tudásunk.

Az olvasás alatt is stratégiákat hajthatunk végre, alkalmazhatunk. Fontos, hogy az elolvasott szöveggel kapcsolatban legyenek főbb gondolataink, megállapításink, amelyek igazak a szövegre. Történetek esetében szórakoztatóbbá teheti az olvasást, ha vannak jóslataink (predikációink) az olvasott szöveggel kapcsolatban. Erre a leggyakoribb példa egy krimiben megtippelni, ki lesz a gyilkos? Kiemelendő továbbá, hogy az olvasás közben tudjunk következtetni a már olvasottakra.

Az olvasás utáni stratégiákhoz tartozik: az összefoglalás, a végső következtetések levonás, kérdések felvetése, a szöveg áttekintése és végül a szövegfeldolgozáskor használt stratégiák felidézése.

Az olvasás fejlesztéséhez a stratégiák alkalmazásához szükséges információkat láthatjátok a teljes szövegben.

Hogyan teremtsünk megfelelő környezetet az olvasáshoz? 

Pár éve ez a fejezet nem lett volna lényegesen kiemelendő a cikkünkben, napjainkban azonban úgy gondoltuk, érdemes néhány szót ejtenünk erről a kérdésről. A digitális világban számotokra már természetes, hogy takarítás közben zene szól vagy film megy a televízióban, ha televíziót néztek gyakori, hogy telefonon chateztek közben a barátaitokkal. Ez egy természetes dolog ma, amit a tudomány multitaskingnak hív. Az olvasás azonban nem működik multitasking módszerrel. A szövegek igénylik a teljes körű odafigyelést, éppen ezért gyakran tapasztaljuk, ezek az olvasási élmények ingerszegények számotokra. Itt nincsenek villanások, effektek, hangeffektek, csak ti és a szöveg. A következő tippeket szedtük össze, hogy az olvasás élmény maradandó legyen és tanuljatok is belőle.

Lehetőleg kerüljétek az informatikai eszközök használatát. Az értő olvasáshoz teljes figyelem szükségeltetik, ehhez pedig nagyon fontos, hogy ne legyen nálatok telefon. Ez a szabály nehéz számotokra, hiszen mindig nálatok van a telefonotok, ezzel mi is tisztában vagyunk, ugyanakkor a telefon bármikor képes elvonni a figyelmeteket, rövid és hosszabb szöveg esetében egyaránt. A legideálisabb helyzet egy csendes szoba, ahol egyedül vagytok és sem televízió sem telefon sem rádió nincs a szobában, csak ti és a könyv vagy a novella. Ha ezt a szabályt betartjátok, nagyon hamar észre fogjátok venni, hogy az olvasási sebességetek nőni fog és, ha visszakérdeztek a szövegre vagy a tanáraitok, barátaitok visszakérdeznek rá, sokkal több információt tudtok megosztani, mint ha telefonozás, chatezés közben olvasnátok.

Néhány gyakorló feladattípus, amelyek segítik az értő olvasást. 

Az első módszert gyakran láthattátok magyar órákon, itt azonban nektek kell elkészítenetek nem a magyartanárotoknak. A novellák, regények, amelyeket olvastok, szöveg alapúak. A feladat egyszerű. Ezeket a szöveg alapú történeteket kell nektek különböző ábrák formáiba behelyettesíteni, megmutatva, hogy értettétek is a szövegeket.

Az egyik ilyen ábránk a hierarchikus ábra, amelybe a szereplőket lehet beilleszteni.

A hierarchikus ábra így néz ki. Innentől értelemszerűen behelyettesítitek, ki-kihez, hogyan kapcsolódik.

A másik ilyen ábránk a folyamatábra, amelybe leginkább a szövegekben végbemenő cselekményt rögzíthetitek.

A folyamatábra pedig így néz ki. Fontos, hogy ezeket az ábrákat megcsinálhatjátok részletesebben is, ez teljesen rátok van bízva. Minél részletesebb egy folyamatábra vagy hierarchikus ábra, annál inkább megfelel a céljainknak.

Ha két művet szeretnétek összehasonlítani, ajánlott a matekórákról már jól ismert Venn-diagram használata.

Az összes ábrát példával és magyarázattal a teljes szövegben találhatjátok meg.

Az érvelés

Az érvelés a szövegértés után, mint választható feladat jelenik meg az érettségiben. 120-200 szó terjedelemben kell róla írnotok, így bár első pillantásra ez egyszerű feladatnak tűnhet, de épp az érvelés tömörsége miatt könnyű rajta pontokat veszíteni. Nagyon fontos, hogy a téma megengedi a cáfolatok használatát és a téma mellett való érvelést is, de a 3-5 feladatban meghatározott érvünknél, mindegyik esetben vagy cáfolnunk, vagy a téma mellett kell érvelnünk, ezt mi döntjük el. Viszont, ha döntöttük egyik vagy másik mellett, onnantól az összes érvünknek az álláspontunk mellett kell szólnia. Ezt a könnyen kikerülhető, még is gyakran elkövetet hibát, jegyezzétek meg!

A másik tipp, amivel magasabb pontokat tudtok elérni, hogy az érveitekben legyen ok-okozatiság. Ezt a történelemből gyakran hallott szót érdemes megtanulni az érveléshez is. Az érvelésben azon túl, hogy releváns érveket sorakoztatunk fel, fontos, hogy az érveink utaljanak egymásra. Például: Jancsikának rövid a lába, ezért rövidebb nadrágokat vásárol. Jancsika a rövid nadrágjait gyakran a gyerek osztályon kell, beszerezze, ezért sosem hívja el a barátait magával vásárolni. Jancsika általában este csatlakozik a barátaihoz, hiszen a délutáni vásárlásokat egyedül végzi. Ezzel a példával azt próbáltuk bemutatni, milyen, ha a szövegetek követi önmagát, és emiatt összefüggőnek látszik.

Összességében reméljük sikerült nektek bepillantást nyújtanunk az értelmező olvasás és érvelés témakörében, és néhány tippet, segítséget tudtunk nyújtani számotokra. Amennyiben bővebb ismereteket szeretnétek a témában és még több pontot akarnátok elérni a magyar érettségin, ajánljuk a téma teljesen kifejtett cikkét, amelyben példákon keresztül szemléltetve mutatjuk be, hogyan kell jó érveléseket írnotok, a lehető legtöbb pontot elérve szövegértésből és még a gyakorlati szövegalkotást is bemutatjuk.