A történelem esszé írás 10 aranyszabálya – amit tudnod kell!

Hogyan zajlik a történelem esszé írás? Mik a történelem érettségi esszé témakörök? Mit tesz igazán sikeressé egy megírt töri esszét? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A középszintű történelem érettségi szent grálja talán az esszé írás. Az mindig is kiszámíthatatlan volt, hogy mit fognak kérdezni a tesztkérdéseknél, vagy az érettségi vizsga egyéb részein – az azonban teljesen kiszámítható volt mindig is, hogy az esszékérdések között mik fognak előjönni. Itt kapunk egy témakört, amit ki kell dolgozni írásos formában, és ezek a témakörök kiszámíthatók. Rengeteg érettségiző itt próbálja meg a vizsga „biztos pontjait” megszerezni. De mik a történelem érettségi esszé témakörök? Hogyan írjunk esszét? Mik voltak a korábbi években a történelem esszé feladatok?

Tovább a tippekre - tovább a témakörökre

Hogyan kell történelem esszét írni?

Talán meglepő, de rengeteg diák nincs tisztában azzal, hogy mi a pontos menete, „hogyanja” a történelem esszé írásnak. Már azon is rengeteg pontot bukhat egy felvételiző, hogy nem tudja, hogy hogyan kell a fogalmazást tagolni, vagy hogy a „spontán írás” helyett melyek azok a témakörök, amikre mindenképp ki kellene térni. Íme, lássuk a fontos tippeket!

Ismételjük át a legfőbb témaköröket!

Nagyon fontos, hogy a legfőbb témaköröket ismételjük át, amikor történelem esszét szeretnénk írni. Károly Róbert, a középkori jobbágyrendszer, világháborúk és a kommunista rendszer – ezek pár évente előkerülő témakörök. Persze, a feladat szabja meg, hogy pontosan mit kell tennünk – de ha erős rálátással rendelkezünk a témára, akkor az már fél siker.

Tanuljunk meg rövid és hosszú esszét is írni!

A történelem érettségin két darab esszére számíthatunk – egy rövid, és egy hosszú esszére. Az egyik esszé hosszabb, a másik pedig rövidebb – és a rájuk kapható pontok is ezzel arányosak. Máshogy kell felépíteni egy rövid, és egy hosszú esszét a történelem érettségi vizsgán, hiszen a használható szöveg mennyisége is eltér. Fontos, hogy tudjunk röviden, tömören is beszélni egy témáról, vagy pedig hosszabban.

A feladatot pontosan értelmezzük, mielőtt neki kezdenénk!

Az esszé témakörök évről évre hasonlóak az érettségi vizsgán – ha valaki megnézi a korábbi feladatsorokat, vagy a nemzeti kerettantervet, akkor viszonylag egyértelműen látszik, hogy milyen témakörök jöhetnek szóba. De ez nem jelenti azt, hogy egy előre begyakorolt fogalmazást kellene a papírra vetnünk. A feladat mindig pontos előírásokat tartalmaz. Lehet, hogy arra kérnek minket, hogy egy térképvázlat szerint dolgozzunk, vagy valamilyen számadatokat használjunk fel. Ezeket mindenképp be kell építeni a fogalmazásunkba.

Készítsünk piszkozatot!

Nagyon sokan itt követik el talán a legnagyobb hibát: csak nekiugranak a feladatnak, és írják, ahogy kijönnek a gondolatuk a fejükből. Ezzel úgy gondoljuk, hogy időt spórolhatunk meg, viszont nem fogunk túlzottan sok pontot sem veszíteni. Ez hatalmas tévedés. Egy jó piszkozat – habár időbe kerül az elkészítése – sok időt spórol meg nekünk, hiszen az esszéírás sokkal gördülékenyebben megy, és magabiztosabban, ha tudjuk a legfontosabb fogalmakat és évszámokat. Ha ezeket kihagyjuk, a pontvesztés is garantált.

Legyen az érvelésünk konzisztens!

Mindig ügyeljünk arra, hogy ok-okozati összefüggések feltárása is legyen a dolgozatunkban. Sokan úgy gondolják, hogy ez nem szükséges – elég, ha néhány évszámot kimásolnak a történelmi atlaszukból, és kész. A dolgozatban érezhetően vissza kell tükröződnie annak, hogy értjük az ok-okozati összefüggéseket. Különösen nagy hiba, ha megpróbálunk olyan összefüggéseket leírni, amelyek nem is igazak.

Használjuk a történelmi atlaszt!

A történelmi atlasz használata gyakorlatilag kötelező. Lehet, hogy a vizsgadrukkban nem emlékszünk bizonyos évszámokra, vagy eleve nem is tudtunk róluk. Az érettségi vizsga természetesen úgy van kitalálva, hogy a témára való rálátás nélkül, csupán az atlasz használatával ne lehessen igazán szép eredményeket elérni – viszont sok pontot bukhatunk, ha azt hisszük, hogy nem lesz a segítségünkre. Legalább arra használjuk, hogy a legfontosabb évszámokat ellenőrizzük!

Ügyeljünk a helyesírásra!

Az esszén rengeteg pontot veszíthetünk, amennyiben a helyesírási szempontoknak nem felelünk meg. Figyeljünk arra, hogy a tulajdonneveket jól írjuk le, hiszen ezeknek az írása nem mindig egyértelmű – különösen külföldi személyek esetén. Ezen a részén a vizsgának ugyanúgy rengeteg pontot veszíthetünk, akár csak a magyar nyelv és irodalom esszén.

Legyen a felépítés az elvárásoknak megfelelő!

A történelem esszé legyen megfelelő felépítésű. Legyen bevezető, ahol egy bekezdésben, és néhány mondatban beszélünk az előzményekről, az adott uralkodó, vagy kor legfontosabb állításairól. Utána következzen a tárgyalás, mely akár több bekezdésből is állhat, ha ez logikailag indokolt: itt mutassuk be a konkrét részeit a fogalmazásnak. A végén pedig, a befejezés részben beszéljünk a következményekről, illetve fogalmazzunk meg egy konklúziót.

Mik voltak a korábbi években a történelem érettségi esszé témakörei? 

Íme, lássuk táblázatba foglalva, hogy mik voltak a középszintű történelem érettségin az esszé témakörök az utóbbi 10 évben. 


témakörök
2011. május A gótikus építészet
A nemzetiszocialista állam
A reformáció kulturális hatásai
Hunyadi Mátyás jövedelmei
A 12 pont
Jobbágyfelszabadítás
Kádár-korszak
Rendszerváltás
2011. október Az iszlám vallás
A kubai válság
Anjou-kori városfejlődés
Magyar államalapítás
Kossuth és az iparfejlesztés
Az 1848–1849. évi szabadságharc
Trianon gazdasági következményei
A Rákosi-korszak
2012. május A levantei kereskedelem
Az ENSZ
IV. Béla intézkedései a tatárjárás után Magyarország három részre szakadása
A nemzeti eszme és a reformkori kultúra
A kiegyezés
A bethleni konszolidáció
Kisebbségek Magyarországon
2012. október Tridenti zsinat
Az első világháború
Aranybulla
Károly Róbert gazdasági reformja Nemzetiségek a dualizmus korában
II. József
Erdélyi magyarság
1956 utáni megtorlások
2013. május Középkori gazdaság
ENSZ
Honfoglalás
Magyarországi reformáció
Széchenyi reformprogramja
Áprilisi törvények és a kiegyezés
XX. századi demográfia
Mai magyar társadalom
2013. október Középkori mezőgazdaság
Nácizmus
Erdély
Államalapítás
Szatmári béke
Budapest fejlődése
Trianon
Rendszerváltás
2014. május Invesztitúraharc
Első ipari forradalom
Tatárjárás következményei
Hunyadi Mátyás
Dualizmus kori ipar
Kossuth programja
Nagy Imre 1956-ban
Társadalom és életmód
2014. október Középkori egyház és a művelődés
Etnikai kérdés az I. világháború után
Mohácsi csata
Egyházszervezés Magyarországon
Svábok betelepítése
1848/49-es szabadságharc
Rákosi-korszak
Bethleni konszolidáció
2015. május

A felvilágosodás alapelvei
Németország az első világháborúban
Hunyadi Mátyás adópolitikája
Szent István államszervezete
A jobbágyfelszabadítás
II. József
A Rákosi-korszak ipar-fejlesztése
Életkörülmények az 1960–70-es években

2015. október XVI. századi gyarmatosítás
Náci propaganda
Géza fejedelem
Tatárjárás
Széchenyi gazdasági programja
Dualizmus kori Budapest
Határon túli magyarság
Rákosi-korszak
2016. május Felvilágosodás
Sztálini diktatúra
Erdélyi Fejedelemség
Mária Terézia úrbéri rendelete
I. Károly (Róbert) gazdasági reformjai
Rákosi-korszak
Az 1848–49-es magyar szabadságharc
Bethlen István miniszterelnöksége
2016. október Iszlám és kereszténység
A nők helyzete
Károly Róbert bányareformja
Magyarországi török terjeszkedés
Nemzetiségek a dualizmus korában
Mária Terézia vámrendelete
A rendszerváltás
Magyar külpolitika az 1920-as években
2017. május Ókori görög hitvilág
Második világháború kirobbanása
Tatárjárás
Nehézipar a dualizmus korában
2017. október Első ipari forradalom
Sztálini terror
Magyarország népessége (XVIII. sz.)
Magyarországi holokauszt
2018. május Első ipari forradalom
Magyarországi etnikai változások
A keleti blokk gazdasági jellemzői
A magyarországi nyilasuralom
2018. október Julius Caesar egyeduralma
Jobbágykérdés a reformkorban
Európa a második világháború után
Ellenforradalmi rendszer konszolidációja
2019. május A középkori uradalom
I. (Szent) István uralkodása
A sztálini propaganda és ideológia
A trianoni béke következményei
2019. október Középkori céhek
ENSZ
Mária Terézia reformjai
Rákosi-korszak
2020. május Keresztény vallás tanításai
I. Károly gazdasági reformjai
Németország terjeszkedése a második világháborúban
1956-os forradalom eseményei
2020. október Mohamed és az iszlám születése
II. József reformjai
Szovjetunió felbomlása
Bethlen István miniszterelnöksége

Összefoglalás

A történelem érettségi esszé megírása azért nagyon fontos, mert ezen akár 50 pontot is szerezhetünk. A történelem érettségi vizsga legkiszámíthatóbb része, amelyre könnyedén felkészülhetünk, ha tudjuk az esszéírás legfontosabb szempontjait, és előre megtanuljuk a legfontosabb tényeket, fogalmakat.

Ha szeretnél, akkor iratkozz be tanulófelületünkre, ahol egy 30 pontos részletes listát állítottunk össze mindazok számára, akik fel szeretnének készülni a történelem érettségi vizsgára. Ezen felül, 30 kidolgozott esszémintát találhatsz nálunk – melyet szaktanárok lektoráltak!