Az érettségin minden diák rémálma a verselemzés, azaz az összehasonlító verselemzés. Rengetegen veszítenek értékes pontokat ezen a részen, pedig kicsi odafigyeléssel remek eredményeket lehet produkálni. Mi a titka a sikeres verselemzésnek?

A két vers összehasonlításának nehézségei és könnyebbségei 

Az érettségi előtt álló diákok gyakran félnek a két vers összehasonlításától, így a novellaelemzésre hagyatkoznak. A versek összehasonlításánál az a tanári tapasztalatunk, hogy a versek tömörsége, rövidsége az, amely elrettentő számotokra. Valóban nehezebb értelmezni a verset, mint a novellát? Nos, ha az elvontságát, utalásait tekintjük, hogy mennyire mondja ki, amire gondol, abban az estben válaszolhatunk a kérdésre igennel. Ugyanakkor úgy véljük, a verselemzésnek éppen ez a tömörsége az előnye is. Bár első olvasatra úgy tűnhet, hogy a novellát jobban, könnyebben sikerül értelmezni, de ez nem mindig igaz. A versek előnye éppen ez a tömörség, hiszen a 400-800 szavas terjedelemhez szükséges szinte minden egyes szóról és sorról írni. Éppen így van több esélyetek pontokat szerezni. A vers és a novellaelemzésnél is lényeges szempont, hogy soha nem tartalmat írunk, azaz nem meséljük el újra sem a verset sem a novellát. A vers esetében ezt sokkal nehezebb is lenne megtenni hiszen, ha már értjük a verset annyira, hogy eltudjuk mesélni miről szól, akkor már elemezni is tudjuk.

Mindenképpen könnyebbséghez sorolható tehát, hogy a két vers összehasonlításának tömörsége miatt, nagyobb eséllyel akadhatunk olyan szimbólumokra, amelyeket helyesen értelmezünk, ezáltal pontokat is szerezhetünk. De hogyan is fogjunk neki két vers összehasonlításának?

Két vers összehasonlítása

Amikor két verset hasonlítotok össze, két módszert ajánlott alkalmazni. Az első módszerben az első verset elemzitek, mint ha egyedülálló vers lenne és a második vers elemzése során utaltok folyamatosan az első versre, hogy mi a másodikhoz képest a különbség vagy mi az, ami egyezik. A második módszer, hogy pontról pontra haladtok mindkét vers esetében és összevetitek egymással a különbségeket, hasonlóságokat. Mi a második módszer szerint fogunk eljárni és így szedjük össze a szempontokat is.

A bevezetés

A bevezetésben előnyös, hogy a két szerző életrajzi adatiról írjatok pár sort, főleg olyan eseményeket, amelyek hasonlóak a két költő életében vagy éppen eltérők. Az, hogy az életmű milyen szakaszáról érdemes írni, nagyban függ a bevezetés másik fő pontjától a két vers témájától. Értelemszerűen, ha szerelmes verseket hasonlítunk össze, érdemes a két költő szerelmi viszonyáról írni. Fiatalságról szóló vers esetében a két alkotó fiatalkori életét, pályájának befutását bemutatni, már ha volt életük során befutás, amennyiben nem történt ilyen, azt is érdemes kiemelni. A két versben a téma valamilyen téren mindig érinteni fogja egymást, így ilyen elemek könnyű kiragadni a versek elolvasása után.

A vers témája, hangneme

Minden vers szól valamiről. Érettségiben, amikor két verset kell összehasonlítanotok a leggyakoribb, hogy mindkettőnek a témája egyezik, még ha más szemszögből közelíti is meg az adott kérdéskört. Többségeteknek már első olvasatra egyértelművé válik a két vers témája, ha azonban még sem lenne egyértelmű, nyugodtan írjatok vázlatot és a vázlatírás kapcsán a verset olvasgatva ráébredhettek a témára. Az is előfordulhat, hogy az adott műveknek több témája is van. A leggyakrabban előforduló témák: a szerelem, kitartás, bánat, emlékezés, tájleírás, a lírai én hangulata. A vers témájából és a költői képekből adódóan könnyen megérthetjük a vers hangnemét. Az elemzett mű lehet: boldog, lelkesítő, feszült, csodálkozó, szomorú, szeszélyes. Megjelenhetnek benne negatív és pozitív érzelmek is. A ti feladatotok, hogy érzékeljétek és értékeljétek, hasonlítsátok össze ezeket az megjelenő érzelmeket.

Szintén fontos kérdés, hogy mi lehet a mű fő üzenete? A lírai én azért önti verses formába gondolatait, érzéseit, mert ezzel valamit üzenni szeretne. A mi feladatunk, hogy megtaláljuk ezt az üzenetet és értelmezzük. Az üzenet kapcsán gyakran segítséget nyújt számunkra az író költői korszakának feltérképezése, amikor a verset írta. Például: Petőfinek egy a forradalmi korszakában született versének könnyen lehet az üzenete a hazaszeretet vagy a cselekvés fontosságának a kiemelése.

A vers műfa

A műfaj kérdése, úgy tapasztaljuk, elijeszti a diákokat a verselemzéstől. A novella esetében általában a legfőbb műfajt megjelölő jelek, könnyen értelmezhetőek. A líra esetében ez változik. A mű lehet: dal, elégia, óda, himnusz, ars poetica, epigramma, episztola, rapszódia és tájleíró költemény. A hosszas felsorolás azonban ne szegje kedvetek. A szóbelire tanulás közben és a négyéves iskolai munkátok alatt, ezekkel a fogalmakkal többször találkoztatok, értelmeztétek. Egyszer kell őket megtanulni és ha ismeritek a jegyeiket, onnantól a versekben is könnyű lesz felismerni, melyik műfaji besorolásba sorolhatjuk őket. Természetesen a két vers külön műfaji besorolást is kaphat, illetve előfordulhat, hogy több műfaji elem is ráilleszthető egy versre. Amennyiben a szövegből megtudjátok indokolni, miért tartozik egyik vagy másik műfajba az adott mű, abban az esetben az elemzésetek helyes. A továbbiakban a felsorolt műfajok részletes leírását fogjuk áttekinteni példákkal.

A dal olyan lírai mű, mely egynemű, egyszerű érzéseket fogalmaz meg dallamos, ritmusos formában. Gyakori témája a szerelem. Dal műfajban alkotott leghíresebb írónk, Petőfi Sándor. Természetesen Petőfi nem csak dal műfajban írt verseket, de gyakori nála ez a forma. A dal fajtái részfajtákra bonthatóak, ilyenek többek között: szerelmi dal, bordal, altató dal, helyzetdal. A dalra kiváló példa Petőfinél maradva a Reszket a bokor című verse.

Az elégia olyan vers, amely a költő szomorúságát, fájdalmát, hiányérzetét fejezi ki. Ha a negatív jelzők, költői képek, alakzatok halmozódnak és a mű üzenete is negatív hangvételű, akkor gyakran beszélhetünk elégiáról, de elégikus műfaji jellemzőkről mindenképpen. Jeles képviselője a műfajnak József Attila és Ady Endre, de nem csak ők. Példa az elégiára Babitstól az Ősz és tavasz között című vers.

Az óda egy magasztos témáról emelkedett hangon szóló költemény. Ez a magasztos téma lehet a hazaszeretet, amely meg is jelenik Vörösmarty Mihály: Szózat című művében. A haza mellett óda írható a napnak, például: József Attila: Rövid óda a kelő naphoz, de írható a karácsonyhoz, de akár az eszményi szerelemhez is.

A himnusz és az óda között talán az egyik legnehezebb különbséget tenni. A himnusz az ódához hasonlóan magasztos témáról, emelkedett hangon szólal fel, de a különbség, hogy a himnuszban megjelenik valamilyen istenség. A műfajban íródott versek egy könyörgéssel kezdődnek, amely az Istenhez intézett könyörgés. Majd ezt egy indoklás követi, amiért kérjük valami az Istent. Végül a mű végén újabb könyörgés következik. Kiváló példa rá a címében is műfaját megjelelő Himnusz, Kölcsey Ferenc tollából.

Az ars poetica a költő hitvallása, véleménye a saját költészetéről vagy életéről, vagy céljairól. A legtöbb költő önmagáról is írt verset, így természetesen ez önálló műfajjá vált. Két példa rá Ady Endrétől a Föl-föl dobott kő és Petőfi Sándortól: A természet vadvirága című költemények.

Az epigramma, episztola, rapszódia és tájleíró költemény részletes, példával ellátott leírását megtalálhatjátok a teljes szövegben.

A vers címe

Nagyon fontos kérdés, ahogy a novella esetében is, hogy milyen kapcsolatban áll a cím a szöveggel, adott esetben a verssel. Keressünk olyan kérdésekre válaszokat, mint: Előrevetíti-e a cím a vers hangulatát? Ellentétben áll-e a vers tartalmával? Keret ad a cím a szövegnek? Mire vonatkozhat az adott cím? Mivel összehasonlító elemzésről beszélünk, azt is fontos megvizsgálnunk a két cím között találhatunk-e bármiféle kapcsolatot. A címeket természetesen ebben az esetben is csoportosíthatjuk, nagyon fontos, hogy mindkettő címet csoportosítsuk. A cím lehet témajelölő, tehát a cím lefedi az egész vers témáját. Lehet motivikus, amikor a cím csak egy bizonyos motívumot emel ki a szövegből, de nem vonatkozik a vers egész témájára. Végül pedig beszélhetünk műfajjelölő címről, ebben az esetben természetesen a műfaj megjelölésében is már csak azt kell megtalálnunk, miért illik a vers az adott műfajba, milyen költői képek, alakzatok mutatnak arra, hogy a vers a bizonyos műfajba tartozhat? Műfajjelölő vers például: Elégia egy rekettye bokorhoz, Nemzeti dal, Hymnus. Motivikus cím például: Ady Endre: A Hortobágy poétája. Témamegjelölő cím Csokonai Vitéz Mihálytól: a Tartózkodó kérelem vagy Kosztolányi Dezső: Októberi táj című műve.

A vers szerkezete és tartalma

A verset, ahogy a novellát is, ajánlott apró részletekre bontani. Természetesen, ha valamit nem bonthatunk egyre kisebb egységekre, akkor addig bontogatjuk, ameddig lehetséges. Banálisnak tűnhet, de ki kell térnünk olyan dolgokra, hogy hány versszakból áll az adott vers. Milyen a vers mondatszerkesztése? Túlsúlyban vannak-e a kérdőmondatok vagy felkiáltó, felszólító mondatok? A mondat végi írásjelek, talán itt még hangsúlyosabbak értelmezés szempontjából, mint a novellák esetében. A vers értelmezését nagyban befolyásolják az írásjelek: a vesszőhasználat, a mondat végi írásjelek stb.

Szintén fontos megvizsgálnunk, keretes-e a vers szerkesztése és ha igen, miért? Ezt egyszerűen úgy tudjuk megvizsgálni, hogy az első és utolsó gondolatok, alakzatok, költői képek megegyeznek-e vagy utalnak-e egymásra. Ne feledjük a versben a cím is hozzásegíthet a keret megalkotásához.

Az egyik legnehezebb pont azt górcső alá venni, hogy hány tartalmi részre tudjuk osztani a verset, vagy tudjuk-e egyáltalán több tartalmi részre osztani. Ebben nagy segítségünkre lehet az a technika, hogy egyes versszakokat vizsgálunk meg, mint önálló versszakokat, hogy miről szólnak. Ha pedig ezt megvizsgáltuk érdemes egymással a versen belül és a másik vers versszakaival is összevetni, vizsgálatunk tárgyát, az elemzett strófát, versszakot. Kiemelendő odafigyelni a versben az ellentétekre, pláne a két vers közötti ellentétekre. Próbáljuk megkeresni a vers tetőpontját, már ha van. Természetesen az is beszédes, hogy ha nem találunk tetőpontot a műben. Mindenképpen érdemes arról is szót szólnunk, hogy érdemes összevetni a két versben hol helyezkednek el a tetőpontok. Később érkezik-e egyikben, mint a másikban.

A művet vizsgálva odafigyelhetünk még, hogy mennyire érződik a költő egyénisége a szövegben, mennyire van jelen a versben? Vannak-e életrajzi utalások? Összehasonlításnál, főként, ha előzménye lehetett egyik költő a másiknak, mennyire vannak utalások a régebbi versre az újban?

További kérdések, amelyek segítenek minket az elemzésben, ha a vers szerkezetét és tartalmát vizsgáljuk: Milyen elven halad előre a szöveg? Van-e megszólítás, áthajlás, ismétlés, refrén, fokozás, halmozás, felsorolás? Ezekre példákat és vizsgálatukhoz módszereket a teljes megírt cikkben találhattok.

A vers formája

A vers formájának meghatározása talán az egyik legnehezebb feladat. Tisztában kell lennünk az időmértékes, ütemhangsúlyos és vegyes verselés szabályaival. A versforma kapcsán vizsgálhatjuk a verselést, a rímelést és a verssorokat. A verselésről a teljes szövegben találhattok információt.

A versek rímelése kapcsán fontos leszögeznünk, nem elég felírnunk, hogy a vers rímel vagy nem rímel. A rímeknél ajánlott felismernünk a rím fajtáját. A rím lehet: páros rím, keresztrím, félrím, bokorrím, ölelkező rím. A full szövegben példákat és elemzési technikákat is mutatunk a rímek fajtáira.

A költői képek, alakzatok

Nehéz elméleti anyag az alakzatok és képek kérdése, de amelyik diák elsajátítja, annak a verselemzés sem nehéz feladat. A legfontosabb képek és alakzatok a következők: metafora, hasonlat, megszemélyesítés, szimbólum, szinesztézia, ellentét, alliteráció, hangszimbolika, ismétlés, refrén.

A metaforát arról ismerjük fel, hogy a lírai én, a vers beszélője, valamit azonosít. Általában mindezt úgy, hogy valami ritka dologgal azonosítja az azonosított dolgot. Például: ,,az est egy nagy barna pók”.

A hasonlatot még könnyebb felismernetek. A lírai én ebben az estben nem azonosít két dolgot, csupán hasonlít egymáshoz. Gyakori kötőszavai a hasonlatnak a mint és az akár szavak. Például: ,,Szeretlek, mint az emberek a sót.”

Megszemélyesítésről akkor beszélünk, amikor élettelen dolgot élőlények tulajdonságaival ruházunk fel, például: alszik az ágy, járkál a vasaló.

A költői képek részletes, teljes bemutatását, elemzését szintén megtaláljátok a teljes szövegben.

A vers stílusa 

A vers stílusa könnyen meghatározható, ha figyelünk, milyen korszakban írták a művet. Ehhez azonban szükséges, hogy az irodalmi tudásunk kapcsán, minden korszakot, nagyjából fejben tudjunk tartani. A stílus meghatározásának másik módszere, hogy a stílusjegyeket vesszük figyelembe és azokat keresgélve kapunk utalást a versben arra, hogy milyen stílusban, milyen irodalmi korszakban íródhatott a mű.

A leggyakoribb korstílusok, amelynek ismertetőjegyeit felismerhetjük a versekben: klasszicizmus, szentimentalizmus, romantika, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, expresszionizmus, szürrealizmus.

A klasszicizmus a tizenhetedik század végétől a tizenkilencedik század elejéig tartott. Ez nagyjából a felvilágosodás időszaka. Jellemző vonásai a következők: Példaképe az ókor-antik időmértékes verselés és az antik műfajok, például: epigramma, elégia, óda. Gyakoriak az antik utalások, a merev, szabályos, tökéletes, letisztult, tiszta formák alkalmazása. A szerkezete könnyen áttekinthető konkrét kép. A stílus legnevesebb magyar képviselői Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel.

A másik nagyk korszakunk, amelynek stílusjegyei jelentősek és könnyen felismerhetőek a romantika. Időben a korszak a tizenkilencedik század elejétől a tizenkilencedik század végéig, nagyjából a 1880-ig tartott. Jellemző vonásai: az érzelmek előtérbe kerülése, a túlzások, a fantáziavilág, a misztikumok megjelenése stb.

A vers stílusok teljes leírásáért, elemzéséért, felismeréséért irány a full szöveg!

A verselemzés befejezése 

A két művet összehasonlítva az elemzés befejezése nagyban hasonlít a novellaelemzés befejezéséhez. Aktualizálhatjuk a két verset a mai világban, természetesen ehhez nagyon fontos indoklást is írnunk. Kitekinthetünk akár a két szerzőre, jobban összehasonlítva alkotási tevékenységüket, irodalmi nagyságukat. Észrevételeket is tehetünk, amelyek nem kötődnek szorosan a verselemzésünkhöz, de érvelni tudunk mellettük a versekből idézve. Természetesen nagyon fontos, ha a befejezésünk is a két versről szól, akkor olyan érveket válasszunk, amelyeket a vers szövegéből tudunk megindokolni.

Összeségében reméljük tudtunk segíteni nektek a két vers összehasonlításában, és kívánunk nektek a feladat megoldásából minél több pontot az érettségin!